GONDOLATOK A BOGYÓ ÉS BABÓCA SOROZATRÓL ÉS TOVÁBBI MŰVEIMRŐL:

Richly Zsolt, 2014:

Többféle meseíró létezik. Van olyan, aki valójában felnőttekhez szól történeteiben. Van olyan is, aki lehajol a gyerekekhez, mégis a távolból, felnőttként szól hozzájuk. Bartos Erika azonban nemcsak lehajol a gyereksereghez, hanem közéjük guggol, szinte eggyé válik velük, minden porcikája együtt rezonál a mesét befogadó legkisebbekkel.

M. Tóth Géza, 2011:

Erika mesevilága nem olyan, mint a legtöbb gyerekkönyv, ahol minden felnőtt aggyal van odadekorálva, hanem minden kis vonal, kis papucs, házacska úgy van megcsinálva, hogy abban mese van. Kimondottan bátor gesztusnak tartom, hogy valaki létre mer hozni ennyire naív és a tiszta dolgot.

Kányádi Sándor, 2010:

Szépség, tisztaság, gyermeki őszinteség ragyog ránk ezekből a városi, nagyvárosi fogantatású versekből, rajzokból. De azt, hogy a benzingőzös nagykörúti Dugó mitől lényegül át mosolyogtatóan kedves verssé, azt fejtse meg az olvasó! A nem mindennapi képességekkel megáldott Édesanya talán még zenét is tudna kottázni a versek fölé.

Csukás István, 2009:

Örömmel ajánlom a kis és nagy olvasók figyelmébe Bartos Erika verseskötetét! Mindig öröm, ha a gyerekek hozzájuk szóló könyvet kapnak, jó könyvből sose elég! Bartos Erika nagy beleérzéssel és tehetséggel ábrázolja a gyerekek világát, és felmutatja az apró dolgokban a csodákat. Muzsikáló ritmusú versei könnyen a fülünkbe és a szívünkbe lopóznak, méltó követője a nagy mestereknek, de megőrzi eredeti hangját. Külön kell beszélni a versekhez kedvesen illeszkedő rajzokról, ritka, hogy egy költő egyben ilyen tehetségesen tudjon rajzolni is. Rajz és vers együtt deríti fel a szívünket!

Koós-Lukács Tímea, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny és Szabadidősport Szövetségének kommunikációs igazgatója:

“Szívet melengető, ahogyan a Holdbogár figurájával a fogyatékosság témája is megjelenik a Bogyó és Babóca mesékben: természetesen, kedvesen, segítségadásra, összefogásra sarkallva. Ennél szebben talán nem is lehet a megismerés, az elfogadás fontosságát közvetíteni a legfogékonyabb korosztály számára!"  

Tóth Ákos, Faludy-díjas kortárs irodalom- és Tandori - kutató, 2013:

“A példátlanul sikeres, mára sokkötetesre rugó és a kifáradás semmiféle jelét nem mutató Bogyó és Babóca sorozatban a méretezésnek, arányosításnak szakszerű, íróilag-művészileg következetesen alkalmazott módszerét alakította ki Bartos Erika. Mindez egészen tudatos döntés a sorozat legelső darabjától kezdve, és elmondható, hogy ez a teremtett világát jól ismerő, teljesen átlátó szerzői akarat és felelősség a szöveg megannyi szintjén észreveteti magát.” 

Magyar Nemzet 2010:

“Tanulságos, kerek történetek ezek, amelyek szeretni tanítanak, segítőkészségre, önfeláldozásra, jószívűségre nevelnek. Egyszerű képi és nyelvi megoldások, mégis kerek egészet alkotnak. Alapszínekkel festett házikók, megmosolyogtató vonalfigurák, kedves pillanatok. Szerethető bogárvilággá áll itt össze minden részlet. Egyszerű történetek, nagy szívvel.” 

 Origo, 2010:

“A Bogyó és Babóca-féle bababarát mozizás a kicsiknek szórakoztató, a nagyoknak felemelő élmény. Fényt derít a moziba járás szempontjából eddig méltatlanul elhanyagolt réteg, az óvodás korosztály filmnézési szokásaira és megmutatja, hogy bő egy órára képes bababarát környezetté változtatni a vetítőtermeket. Az aprócska termetű ám őszinte nézőközönség felülír mindenféle felnőttes kukacoskodást és az eredetileg tévésorozatnak szánt, rövid kis történeteket hatalmas lelkesedéssel fogadja. Bogyó és Babóca, két nagyon is eredeti, saját személyiséggel bíró, kidolgozott karakter, kalandozásuk nem tanmese, hanem az óvodás erdei lények mindennapjainak, konfliktusainak, örömeinek megélése és a kicsiket körülölelő természet felfedezése.”

Székely Hírmondó, 2016:

„Bartos Erika különleges személyiség, aki rohanó, agresszív és az érdekektől meghatározott világunkban teremtett egy kis szigetet, ahová a szülők és a gyermekek együtt vonulhatnak vissza, és ahol a nap mindig mosolyog. Ez a sziget sok kis beteget átsegített a nehézségeken, de az egészséges társaiknak is támpontot nyújt megmaradni tisztalelkű gyermeknek, a mesélő felnőtteket pedig egy kicsit visszarepíti abba a világba, amit már majdnem elfelejtettünk.” 

Pogány Judit, 2010:

Amikor kiderült az ismeretségi körömben, hogy a Bogyó és Babóca rajzfilm hanganyagán dolgozom, akkor vált nyilvánvalóvá számomra, hogy gyakorlatilag nincs olyan, aki ne ismerné és szeretné határtalanul a könyvsorozatot. Nem lehet nem szeretni. Ez a rendkívül tiszta és színes, csodálatos emberismerettel és humorral megrajzolt stílus hihetetlenül nyerő a gyerekeknél. Erika könyveiből könnyű volt ihletet kapni, hiszen a színek, a formavilág, a könyvek egész hangulata varázslatos és bűbájos.

Sulyok Attiláné könyvtáros, Győr-Ménfőcsanak:

„Bartos Erika a meséket szívvel-lélekkel írta és rajzolta. Nem volt más célja, mint biztonságot, szeretetet nyújtani, hisz a legkisebbek életében ez a legfontosabb. Nagyon tanulságos könyvek, észrevétlenül tanítanak, nevelnek. Hálásak lehetünk neki, hogy ennyi kiváló, a kisgyermek szívéhez, lelkéhez szóló történettel gazdagítja a gyermekek világát. Sikere egyedülálló, mely köszönhető a szerző lelkesedésének, gyermekszeretetének.” 

M. Tóth Géza, 2011:

Ez a se nem gügyögős, se nem vénes, kedvesen mesterkéletlen hangvétel nagyjából ugyanaz, amit én is igyekeztem használni a gyerekeimmel, úgyhogy nagyon otthon éreztem magam ebben az a Bogyó-Babóca világban.

Foky Ottó, Munkácsy-díjas bábművész, 2011:

Gyermekkorom legszebb időszakát idézik Bartos Erika bűbájos, tündéri alakjai. Édesanyám rongyos kosarában található maradékokból varrogatott bábjaim térnek vissza megújult köntösben az ártatlanság időtlen világába, megidézve azt az állapotot, amikor a mesék egyszerű igazsága a valóság.

Tíz éves a Bogyó és Babóca sorozat, Pagony, 2014:

“A Bogyó és Babóca - történetek a társas kapcsolatokról, a barátságról, a békés együttélésről szólnak egy kiszámítható és jól működő világban, ahol – noha kisebb-nagyobb konfliktusok mindig vannak – lehet tudni, hogy leleményességgel, kedvességgel, odafigyeléssel a dolgok megoldhatók. A legkisebbeknek pedig semmi nem fontosabb ennél a biztonságnál. Bartos Erika titka valószínűleg ugyanaz, mint Marék Veronikáé – nagyon szívből csinálja azt, amit csinál.” 

Tóth Ákos, Faludy-díjas kortárs irodalom- és Tandori - kutató, 2013:

„A mese szerzője - szerencsére - nem a szálak „olcsó” elsimításával, a gubancok minden áron való kifésülésével felel a próbahelyzetekre, nehézkes és hosszas magyarázatok helyett egyszerűen és magától értetődően mutat példát arra, hogy hibázni is szabad.” 

Ónodi Csilla – logopédia, szurdopedagógia szakos gyógypedagógus, a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak pedagógiai Igazgatója:

„Van egy szerző, aki sok éve ontja magából a jobbnál jobb gyerekkönyveket. A siker egyáltalán nem véletlen. Olyan könyvekről van szó, amelyek nem csak örvendetesen sikeresek, de nagyon hasznosak is. A jó és hasznos gyerekkönyvek a szerző tudatos vagy ösztönös munkájának köszönhetően a gyerekek életkorának megfelelően járulnak hozzá képességeik fejlődéséhez, az olvasóvá cseperedés éppen ilyen történetekkel kezdődik.” 

Nők Lapja, 2013:

"Bartos Erika építészmérnök végzettséggel vált mesélővé. Mindebből óriási siker lett. A rendszerváltás után újjáéledő gyermekirodalom tőle kapott biztatást, hogy lehet és kell is alkotni a gyerekeknek. Könyvei azért is különlegesek, mert kép és szöveg szinte egyszerre születik, és a gyerekek számára roppant megnyugtató az a harmonikus világ, amit közvetít." 

Beck Andrea, 2011:

"Bartos Erika napjaink legsikeresebb írónője. Bogyó és Babóca sorozatát már mozivászonra is vitték, amit azóta a televízió is sugároz. Minden elismerés, pozitív kritika, sok ezer eladott könyv után is a kiállítás megnyitóján, és a mozipremieren is egy szerény, visszafogott nőt láttam Erikában. Minden siker mellett ember tudott maradni, és ez példaértékű." 

Tóth Ákos, Faludy-díjas kortárs irodalom- és Tandori-kutató, 2013:

A példátlanul sikeres, mára sokkötetesre rugó és a kifáradás semmiféle jelét nem mutató Bogyó és Babóca sorozatban a méretezésnek, arányosításnak szakszerű, íróilag-művészileg következetesen alkalmazott módszerét alakította ki Bartos Erika. Mindez egészen tudatos döntés a sorozat legelső darabjától kezdve, és elmondható, hogy ez a teremtett világát jól ismerő, teljesen átlátó szerzői akarat és felelősség a szöveg megannyi szintjén észreveteti magát.

D. Tóth Kriszta, 2008:

Azoknak a kevésbé szerencsés állampolgároknak, akiknek ez idáig nem volt alkalmuk korunk egyik legzseniálisabb gyerekkönyv-szerzőjének műveihez, elmondom: Bartos Erika birtokában van a Bölcsek köve.

Vekerdy Tamás, 2010:

Gratulálok Bartos Erika műveihez. Csodálatosak mind. Környezetemben kicsik és nagyok, gyerekek és szülök egyaránt falják a könyveit.

Bródy Vera, Mazsola bábfigurájának megalkotója, 2014:

Szivből gratulálok Erika műveihez. Ezek a rajzok valóban a kisgyerekekhez szólnak, ritka jelenség a mai világban!

Élet és Irodalom, EX LIBRIS, 2006

A Bogyó és Babóca sorozat kedves rajzokkal teli, gyönyörű kiadás. Bartos Erika, aki maga írja és rajzolja a könyveket, pontosan tudja, hogy a legkisebbeket a képek olvashatósága izgatja, így minden illusztráció a történet egy-egy pillanatát merevíti ki, de olyan részletgazdagsággal, melynek révén az egy sokfélesége is tematizálódik. A kalandok rövidek és egyszerűek, a történetek szókincsbővítésre is lehetőséget adnak.

Cseppek.hu, 2010:

Láttunk már olyat, hogy egy könyv filmvászonra kerül. Ez nehéz ügy, mert sokszor nem sikerül visszaadni a könyv „hangulatát”. Ez talán még nehezebb egy kiugróan sikeres mesekönyvvel. De a Bogyó és Babóca rajzfilmnek sikerült bevarázsolni minket Bartos Erika világába! Fantasztikus 70 percben volt részem! Teljesen erőszakmentes, a figurák és a házikók pedig egyszerűen imádnivalók! A Bogyó és Babóca olyan gyerekkori élményeimet jutatta eszembe, mint a Kisvakond vagy a Lolka és Bolka történetek. Felnőtt létemre jó érzés volt ismét gyerekké válni, köszönöm ezt a felejthetetlen élményt.

Tóth Ákos, Faludy-díjas kortárs irodalom- és Tandori-kutató, 2013:

A Bogyó és Babóca mese szerzője - szerencsére - nem a szálak „olcsó” elsimításával felel a próbahelyzetekre, hanem egyszerűen és magától értetődően interpretálja a könyv közönsége számára az ünnep által megjelenített rend elvárását, mely csak a rendetlenség legyűrése árán valósulhat meg. A rend visszazökkentéséért mindent megtevő szöcskelány e „kultúr-antropológiainak” is mondható küldetés mellett bájjal és kedvességgel biztatja a jövendő kis háziasszonyait találékonyságra és mutat példát arra, hogy hibázni szabad.

dr. Schuler Dezső professor emeritus, Széchenyi-díjas gyermekonkológus, 2013:

Szavakkal nem lehet kifejezni azt a meghitt érzelemvilágot, amit Bartos Erika varázsolt a rajzaival a Bátorságpróba című könyv lapjaira, úgy, hogy közben mégis a kórház falain belüli életet illusztrálta. Megmutatta, hogy még egy „ilyen helyen” is vannak szép dolgok, amiknek lehet örülni. A Pro Voluntaris Díjra jelöléssel szeretnénk megköszönni Neki áldozatos, szeretetteljes munkáját!

Boldizsár Ildikó mesepszichológus, 2007:

Bartos Erika meséi és rajzai nagy segítséget jelentenek a kisgyerekeknek ahhoz, hogy a nap során felgyülemlett szorongásokat oldják, és a gyerekek választ kapjanak olyan kérdésekre, amelyeket még nem is igazán tudnak feltenni. E kitűnő könyveknek, az Anna, Peti és Gergő sorozatnak köszönhetően a kicsik újra átélhetik a mindennapok örömeit, fájdalmait.

Balázs Eszter Anna, Prae.hu főszerkesztője, 2008:

Bartos Erika pontosan tudja, mi érdekli az egészen piciket! Most – a sok mesekötet után – versbe foglalta mindazt, ami a számukra lényeges: a kukásautótól a szilvásgombócig, a betegségtől a hisztiig, mindent. A könnyen megjegyezhető és csengő-bongó versek a fantasztikusan kedves rajzok kíséretében azonban nemcsak a gyerekek, de a szülők kedvenceivé is válnak majd.

Tarlós István, Budapest Főpolgármestere, 2011:

Családapaként és nagyszülőként tudom, hogy mennyire fontos a gyermekek számára a mese. Ezért külön öröm számomra, hogy a határon túli gyermekotthonokban élő szegény gyerekek is megismerhetik az Ön meséit, melyekből árad a szeretet, és amelyre igen nagy szüksége van mindnyájunknak.

Lázár Antal DLA, Kossuth és Príma Díjas építész, Egyetemi tanár, 2012:

Bartos Erika a mai világunk egyik ritka polihisztora, aki egyesíti magában az építészetet, a magas szintű írást és a rajzművészetet. E hármat a gyermekek nevelésére, szórakoztatására és Magyarország értékeink megismertetésre összegzi. A gyermekek igen fogékonyak a jóra, Bartos Erika, mint a mai ifjúsági irodalom talán legolvasottabb szerzője nagy szolgálatot tett Pécs városának azzal, hogy újszerű módon mutatta be Pécs múltját és jelenét.

Burányi Adrienne - Brüsszeli Magyar Kulturális Központ, 2013:

Köszönettel tartozom Bartos Erikának a nagysikerű műsorért, a jó hangulatú előadásért és a sok meséért, amivel mi anyukák az évek során estéről estére altatjuk a gyerekeinket.

Marék Veronika, 2006:

Évekkel ezelőtt nagy örömmel bukkantam rá Anna és Peti történeteire. Tetszettek a színes, fura kis rajzok, a mindnyájunkról szóló mesék, amelyek végén - mint egy jól elhelyezett csattanó - megjelenik a fénykép: így volt, igaz volt. Örülök, hogy a sorozat folytatódik, otthonos és ismerős.

Vekerdy Tamás, 2005:

Irigylem Annát és Petit, hiszen mindig ilyen könyvecskékből szerettem volna olvasni kisgyermekeimnek. Mert a nagymesék korszakát az efféle meséknek kell megelőzniük. A kisgyerekek mindennapjairól kellene mesélnünk, igen, lehetőleg olyan kedvesen, ahogy Bartos Erika szívhez szóló - mert szívből fakadó - rajzai és szövegei.

Halász Judit, 2007:

Három éves unokámnak egy hét leforgása alatt ötször kellett elolvasnom Anna, Peti és Gergő történetét. Javaslom, próbálják ki Önök is, ha van hasonló korú gyerek a családban. A könyv titka az a nyugalom és biztonságérzet, melyet a világot most felfedező apróságok leginkább igényelnek.

Lackfi János, 2008:

Bartos Erika nagy érdeme, hogy a begubancolódott madzagot, akarom mondani családot, akarom mondani helyzetet mindig kedvesen, leleményesen, derűsen oldja meg. Úgyhogy öröm ebben a családban lenni. Még a cserepadon, olvasónak is.

Gerendás Péter, 2009:

Nagy élvezettel olvastam fel gyermekeimnek a Petikönyvet. Szívderítő olvasmány, és nagyon helyesek az illusztrációk. Jó szívvel ajánlom az összes gyermeknek, és a nekik felolvasó felnőttnek.

Nagy Bandó András, 2010:

Varázslatos városba hívogatja a gyermekeket Bartos Erika. Aki nem hiszi, járjon utána, azaz fogja ezt a Hoppla könyvet, és utána járjon egyet Pécs városában! Nem fogja megbánni. Mert ez a könyv többet ad, mint egy pécsi fotóalbum, gyönyörködtetőbb, mint egy várostérkép, mesésebb és kedvesebb, mint egy turista kézikönyv.

Dr. Herczeg Anita, Köztársasági Elnök Úr felesége, 2012:

Öröm kézbe venni a Bátorságpróba kötetet. Bizonyos vagyok abban, hogy a mesehősök története és gyógyulása a betegséggel szembenéző, kezelésre szoruló kisgyermekeknek erőt ad a megpróbáltatások elviseléséhez és a teljes felépüléshez.

Pesti Műsor, 2011:

A Hoppla meséi az utóbbi idők egyik legelbűvölőbb mese- és kirándulós könyve. Már-már elképesztő az az aprólékosság, találékonyság és tehetség, amivel Bartos Erika képes városkalauzba sűríti Pécs girbegurba utcácskáit, tereit, nevezetességeit és a gyerekek számára különösképp nevezetes cukrászdáját.

Ónodi Csilla – gyógypedagógus, a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak Pedagógiai Igazgatója, 2014:

Van egy szerző, aki tíz éve ontja magából a jobbnál jobb gyerekkönyveket. A siker egyáltalán nem véletlen. Olyan könyvekről van szó, amelyek nem csak örvendetesen sikeresek, de nagyon hasznosak is. A jó és hasznos gyerekkönyvek a szerző tudatos vagy ösztönös munkájának köszönhetően a gyerekek életkorának megfelelően járulnak hozzá képességeik fejlődéséhez. Bartos Erika alkotásai messzemenőkig számolnak azzal, hogy a befogadó milyen képességekkel bír, az olvasóvá cseperedés éppen ilyen történetekkel kezdődik.

Nők Lapja, 2013:

Bartos Erika építészmérnök végzettséggel vált mesélővé. Mindebből óriási siker lett. A rendszerváltás után újjáéledő gyermekirodalom tőle kapott biztatást, hogy lehet és kell is alkotni a gyerekeknek. Könyvei azért is különlegesek, mert kép és szöveg szinte egyszerre születik, és a gyerekek számára roppant megnyugtató az a harmonikus világ, amit közvetít.

Lackfi János, 2010:

Még nem-iskolás lányunk önfeledten búvárkodik Bartos Erika Anna és Peti-könyveinek köznapi kalandjaiban. Nincs vele egyedül, ismeretségünkben akad olyan kislány, aki az összes könyvet ANNAÉSPETINEK hívja, így, egyben. Vicces látni, hogy az óvódásoknak készült, képregény-szerűen gazdag illusztrációjú kiadványokat hét, tíz és tizenhárom éves lányom is elmélyülten bújja.

Prof. Dr. Harkányi Zoltán, osztályvezető főorvos, Heim Pál Gyermekkórház, 2012:

A Bátorságpróba egy különleges, szívszorító „mesekönyv”, célja, hogy elmesélje a daganatos, leukémiás gyerekeknek, mi fog velük történni kezelések során. Hasonló célú „mesekönyvvel” még nem találkozhattunk, egyedülálló vállalkozás. Nagyon értékesnek, fontosnak tartom Bartos Erika kiváló munkáját. Abban a megrázó állapotban, mely a családot, gyermekeket éri a betegség felismerésekor az ilyen jellegű ismeretterjesztés sokat segíthet, oldhatja a betegséggel járó szorongást, és segítheti a kezelések elfogadását. Mint szülő, nagyszülő hasonlóan a korábbi "Anna, Peti, Gergő" könyvekhez nagyon szépen megtervezett, rajzolt könyvnek tartom a "Bátorságpróbát".

Prof. Dr. Bachman Zoltán DLA, Kossuth- és Ybl díjas építész, 2012:

A Hoppla-könyv legfőbb érdeme, hogy végre megjelenik a gyerekeknek szóló, építészetet bemutató könyv, amely ritkaság a magyar irodalomban. A szerző nemcsak építészmérnök, de három gyerekes édesanya is, könyvét átlengi a hitelesség, a hozzáértés és a női, anyai bájosság, ami kivételes értékűvé emeli a könyvet. Áttekinthető grafikával mutatja be mesébe ágyazva Pécs nevezetességeit. A könyv minőségi szerkesztésről és jó ízlésről tanúskodik.

dr. Schuler Dezső professor emeritus, Széchenyi díjas gyermekonkológus, 2012:

Bartos Erika bájos rajzai, a gyermeknyelven való leírása annak a nehéz útnak, mely a betegség felfedezésétől a gyógyulásig vezet, teljesen szakszerűek, ugyanakkor bátorítóak, biztatók s nagy segítséget jelentenek súlyosan beteg gyermekeinknek. A Bátorságpróba kötet segít a szülőknek, orvosoknak, nővéreknek abban, hogyan magyarázzák meg a gyermekeknek azt, ami velük történni fog, sok kérdésre kaphatnak így választ, olyanokra is, amiket megkérdezni sem mernek.

Dr. Borszékiné Cserháti Erika, Őrzők Alapítvány, 2012:

Kislányommal megtapasztaltam az Anna, Peti és Gergő mesekönyvek titkát: láttam mennyire csillogott a szeme, ha ebből olvastam neki, hiszen róla szólt, minden pillanatát el tudta képzelni. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy a daganattal, leukémiával küzdő kis betegek számára is mennyire hasznos lenne, ha egy olyan könyvet forgathatnának, mely róluk szól. Meggyőződésem, hogy a mese erejével sokat segíthetnénk.

Nagycsaládosok Országos Egyesülete, 2012:

Szeretettel gratulálunk a Bátorságpróba könyv kitalálóinak és alkotóinak, valóban egy hiánypótló kiadvány született!

Czeglédi Edit PhD, egészségfejlesztő szakpszichológus, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, 2012:

A Bátorságpróba című kötet bemutatása és az arról való beszélgetés a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán zajló Orvosi pszichológia című kurzuson hozzájárul annak felismeréséhez, hogy a betegségnek a gyermekek nyelvére történő lefordítása, és a gyermekek képzeleti világához illeszkedő tolmácsolása jótékony hatást gyakorol a kis betegek kezelési együttműködésére, és végső soron a gyógyulására.

Gottsegen György Gyermekszív Központ, 2011:

Az ember szeme annyi, amennyi tekintet beleivódott. Az ember sorsa annyi, ahány sorssal összefonódott. (Rab Zsuzsa) Kedves Erika, az orvosok, főnővérek, nővérek, és a kis szívbetegek nevében köszönjük fantasztikus, fáradhatatlan munkáját, és a Szívkatéteres mesét.

Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Közszolgálat Magazinja, 2012:

Az Őrzők Alapítvány Bartos Erikát kérte fel a Bátorságpróba kötet illusztrációinak elkészítésére. „A választás szinte kézenfekvő volt, a kórházban majdnem minden gyerek ágya mellett ott volt a Bogyó és Babóca vagy az Anna, Peti, Gergő valamelyik kötete.” Bartos Erika szívesen segített, és csaknem egy évig tanulmányozta a témát és készítette a rajzokat. Lelkiismeretesen és nagy alázattal végezte feladatát. A gyermekkönyv-szerző honlapján hosszú listába szedve olvashatunk jótékonysági szerepvállalásairól.

Népszabadság, 2004:

Bartos Erika az önmegvalósítás sajátos útját választotta, mesével épít karriert. Történeteit nem csak írja és rajzolja, de megformázza gyurmából, megvarrja rongyokból, járja az óvodákat, könyvárakat, viszi magával a maga készítette díszleteket és elbábozza meséit." 

Csodaceruza, 2005:

"A Bogyó és Babóca sorozatban egy katicalány és egy csigafiú barátságának történetét mesélhetjük gyermekeinknek. Minden lényeges dolog benne is van néhány oldalon, ami csak megtörténhet a háromévesek csetlő-botló, mindig felfedezésekre váró kis világában: expozíció, a bonyodalom (önzés és a veszekedés) a fordulat (kukac találtatik a cseresznyében), illetve a megnyugtató megoldás (hőseink megtalálják a cseresznyefát, melyről mindenki bőségesen lakmározhat). A könyv lapjain gyerekrajzokhoz hasonlatos, kedves figurák jönnek-mennek, élik hétköznapi életüket."