Gyerekkoromban óvónő szerettem volna lenni, de nagyon szerettem a matematikát és a rajzot, így amikor pályaválasztás előtt álltam, az építészetet választottam. A BME Építészmérnöki Kara sokat adott nekem, máig abból a tudásból, munkabírásból, felelősségtudatból táplálkozom. Az egyetemen ismertem meg a férjemet is, ma már több mint 25 éves házasok vagyunk. Az egyetem utolsó évében féléves ösztöndíjat nyertem Svédországba, így a diplomamunkámat Lund egyetemén készítettem el. Hazatérve egy építészirodában helyezkedtem el. Később, amikor anya lettem, mégis visszataláltam a gyerekekkel foglalkozó útra, amire kezdettől vágytam: meséket kezdtem írni. Eleinte csak saját gyermekeim részére, majd barátaim bíztatására a történeteim könyvként is megjelentek.
Az Anna és Peti sorozatom történetei először 2002-ben jelentek meg egy miskolci szakkönyv-kiadó gondozásában, akkor még egy-egy mese volt egy különálló füzetben. Később a füzeteket összerendeztem könyvvé, a keménytáblás könyvsorozat első két kötete 2006-ban jelent meg az Alexandra Kiadónál. Ezekben 13-13 mese, a további kötetekben 16 mese szerepelt. A sorozat végtelen szeretetből született, nem is tudok a gyermekáldásnál szebb dolgot, nagyobb kincset elképzelni, semmiből sem tanultam annyit, mint a szülővé válásból. A családi ihletésű Anna, Peti és Gergő című mesesorozat 11 kötetesre nőtt, utolsó része 2009-ben jelent meg. A sorozat elfogyott, már nem kapható.
Bogyó és Babóca sorozatom az előbbivel szinte egy időben indult, első része 2004-ben jelent meg a Pagony kiadónál. A Bogyó és Babóca sorozat azóta is folytatódik, általában évente 2 új kötetet írok és rajzolok, 2025 elején a sorozat 72 kötetet számlált. A szöveg és a kép egyformán fontos számomra, a képeket szabadkézzel rajzolom. Történeteim a barátságról, szeretetről, segítő szándékról és a mindennapok konfliktusairól, nehézségeiről szólnak. Boldog voltam, amikor 2016-ban a Bogyó és Babóca buborékot fúj c. kötetem Aranykönyv-díjat nyert, mert ez a kötet szintén két jellegzetes konfliktushelyzetet dolgoz fel a legkisebbek nyelvén, a csúfolódást és az irigység témakörét. Szintén kifejezetten kedves számomra a Bogyó és Babóca alszik c. kötet, melyet a legszebb elmúlásról szóló történetek közé is beválasztottak. Kreatív témákat is körbejártam, készítettem foglalkoztató könyvet sok-sok feladattal, szakácskönyvet saját receptekkel. A Csigaház kincsei pedig egy kézműves kötet kivágható játékokkal, nagy örömömre elnyerte az év legnépszerűbb gyerekkönyvének járó Libri Díjat. Minden kreatív feladatot magam készítettem, minden süteményt magam sütöttem, arra törekedve, hogy a kisgyerekes családok könnyedén meg tudják majd valósítani ugyanezeket. Imádom ezt a sorozatot, több mint húsz éve kifogyhatatlan örömmel írom és rajzolom.
Az utam magától alakult, meséim jó híre szájról szájra terjedt, nem volt semmilyen ismeretségem, kapcsolatom a könyves világgal, eleinte párhuzamosan dolgoztam építészként, és esténként írtam a könyveimet. Ha létezik egyáltalán sikerhez vezető létra, akkor én biztosan minden fokát végigjártam. Meséim nem csupán könyveket jelentenek számomra, hanem egy komplex, egységes, magától értetődő világot, melyről Tóth Ákos, Faludy-díjas kortárs irodalom- és Tandori-kutató írt alapos elemzést. Történeteim válaszokat igyekeznek adni a legkisebbek ki nem mondott kérdéseire, kapaszkodót nyújtani a nagyvilágban. Minden könyvemet magam illusztrálom. Számomra ez a legfontosabb része az alkotásnak: az egység. Megírom a szöveget, elkészítem hozzá a rajzot, aztán sokáig csiszolom a kettőt egymáshoz, míg tökéletes lesz a kép és a szöveg összhangja. Sokat dolgozom ezen az egységen, egyetlen gondolat vezérel, hogy a kisgyermeknek a mű befogadható legyen, képben és szövegben egyaránt. A legjobb visszajelzés pedig egyértelműen a gyerekek szeretete.
A siker növekedtével megsokasodtak a megkeresések. Mindig igyekeztem mértéktartóan járni az utam, a felkéréseknek csak töredékét fogadtam el. Épp azzal gyűlt meg a bajom, hogyan tartsak minél szigorúbban mértéket. Sosem küzdöttem azért, hogy a figuráim megjelenjenek itt vagy ott, épp a fordítottja történik: azért harcolok, hogy ne használják fel a rajzaimat a tudtom nélkül. Arra törekszem, hogy meséim megmaradjanak a mesekönyvek lapjain, a gyerekszobák békés falai között. Sokféle megkeresést kaptam, szerepelhetne Bogyó és Babóca bébiételen, pelenkán, müzliszeleten, joghurton, gyümölcslén, cukorkán, tusfürdőn, jégkrémen, bababútoron, ágyneműn, gyógyszeren, már létezhetne Bogyó és Babóca uszoda, játszótér, játszóház és hotel is, ha igent mondtam volna, de nem tettem. Úgy éreztem, jobb, ha a mesék a könyvekben maradnak. Kevés felhasználáshoz járultam hozzá, az egyik a Zsolnay étkészlet, hiszen ez a hatalmas múltú cég építészetileg is szívügyem, illetve a Szerencsi csokoládé, akik pedig tavaly ünnepelték 100-dik születésnapjukat, szintén nagy múltú magyar cég. Mindkettőnél aktívan részt vettem a munkában, magam készítettem a rajzokat a Zsolnay étkészlethez és a Szerencsi csokikhoz is. Mindig igyekeztem a sikert kordában tartani, nincs marketingesem, nincs semmilyen reklámtevékenységem, még a közösségi médiát sem használom.
Meséim többféle feldolgozásban is életre keltek, számomra az egyik legkedvesebb műfaj a diafilm. A Bogyó és Babóca sorozat első meséje 2004-ben jelent meg diafilmen, ami jelentős lépést jelentett a magyar diafilmgyártás életében, hiszen ez a mese törte meg a több mint tíz éves csendet és adott új lendületet a mára már hungarikumnak számító diafilmgyártásnak, elhozta a diafilm újjászületését. A Bogyó és Babóca volt az első digitális technikával készülő diafilm. Az első mesét hamarosan újabb Bogyó és Babóca epizódok követték, ma már összesen 8 diafilmem kapható. Az utóbbi években több olyan exkluzív történetet is írtam, amelyet kifejezetten diafilmre szántam, ezzel is erősítve a diázás műfaját.
Szintén a Bogyó és Babóca sorozat törte meg a magyar animáció csendjét: csaknem húsz év szünet után ebből – az akkor már könyvpiaci sikernek számító – sorozatból készült először összefüggő rajzfilmsorozat. Mindig úgy éreztem, hogy valamiféle ösvényt vágok magam előtt, nekem adatott meg a rendszerváltást követő csend utáni első diafilm, első rajzfilm…A Kedd Animációs Stúdió 2009-ben keresett fel a megfilmesítés ötletével, és azóta is együtt dolgozunk, jobb filmes partnert nem is álmodhatnék, sokat tanultam az együttműködésből. Köszönöm a rajzfilmstúdió vezetőjének, M. Tóth Gézának szavait: „Erika mesevilága nem olyan, mint a legtöbb gyerekkönyv, ahol minden felnőtt aggyal van odadekorálva, hanem minden kis vonal, kis papucs, házacska úgy van megcsinálva, hogy abban mese van. Kimondottan bátor gesztusnak tartom, hogy valaki létre mer hozni ennyire naiv és a tiszta dolgot.” A rajfilm elválaszthatatlanul összeforr Pogány Judit varázslatos hangjával, aki az első bemutatón mesélt a közös munkáról: „Amikor kiderült az ismeretségi körömben, hogy a Bogyó és Babóca rajzfilm hanganyagán dolgozom, akkor vált nyilvánvalóvá számomra, hogy gyakorlatilag nincs olyan, aki ne ismerné és szeretné határtalanul a könyvsorozatot. Nem lehet nem szeretni. Ez a rendkívül tiszta és színes, csodálatos emberismerettel és humorral megrajzolt stílus hihetetlenül nyerő a gyerekeknél. Erika könyveiből könnyű volt ihletet kapni, hiszen a színek, a formavilág, a könyvek egész hangulata varázslatos és bűbájos.” A Bogyó és Babóca rajzfilm számos hazai és nemzetközi elismerést nyert el, kiérdemelte a Kecskeméti Filmfesztivál Közönségdíját, elnyerte az olaszországi Premio Cartoon Kids díjat, a Jiangyini Animációs Fesztivál Rövidfilm díját, a zsűri díját a Hsziani Fesztiválon, bemutatták a Tokiói Animációs fesztiválon is. A rajzfilmnek már hat évada került mozikba, most dolgozunk a hetediken és a nyolcadikon. (Képen: a rajzfilm ötödik évadának díszbemutatója, Bogyó és Babóca - Hónapok meséi)
Szintén szervesen kapcsolódik a mesék világához a bábművészet. A Bogyó és Babóca sorozat tökéletesen feldolgozható bábokkal, mintha csak erre született volna. Már az első kötet megjelenésekor, 2004-ben megvarrtam a szereplőket kesztyűbáb formájában, és számtalan könyvtárban báboztam el a meséket. Egy vasalódeszka volt a paraván, minden díszletet és bábot saját magam készítettem, egyszerű anyagokból, könnyen megvalósítható technikákkal.
2012-ben egy újfajta Bogyó és Babóca kötetet is készítettem, melyben a megszokott rajzok helyett bábokkal meséltem el a történetet. Ez egy üdítő újdonság volt nekem, másfél évig dolgoztam rajta, egyedül készítve el a bábkönyv minden részletét, a szobabelsőket, a házakat, a helyszíneket, a szereplőket. A kötet kivívta az egyik legnagyobb hazai bábművész: Foky Ottó elismerését is, és nagy öröm volt nekem, hogy a bábkönyvem régi nagy bábosokkal közös cikkben került megemlítésre. A Bábkönyv megjelenése után a díszletekből kiállítás nyílt a Millenáris Központban. A kiállítás ezután vándorútra kelt, számtalan településen vendégeskedett, határon túlra is eljutott. Székelyudvarhelyen a bábkiállítás Múzeumbarát elismerést kapott, a Szabadkai Bábfesztiválon pedig oklevelet vehettem át bábjaimért. Nagy örömömre 2018-ban a Kolibri Színház nagyszerű bábelőadást készített a Bogyó és Babóca sorozatból, majd a kaposvári Csiky Gergely Színház darabját élvezhették a legkisebbek, 2025 elején pedig a Kultkikötő vitte színpadra a sorozatot..
A mesekönyveimmel párhuzamosan kezdettől fogva szívesen írtam ritmusos mondókákat, gyerekverseket a legkisebbeknek. Az első verseskötetem 2008-ben jelent meg, máig összesen öt verseskötetem készült. Sokat adok az előttünk járó nagy generáció véleményére, így a verseimről Csukás István, Süsü, Pom Pom atyja, vagy Kányádi Sándor, korunk csupaszív költőjének elismerő szavai végtelenül fontosak nekem. A verseimet logopédusok is használják kisgyermekkori beszédfejlesztésre. Sok-sok szavalóversenyre kapok meghívást, nem lehet elmondani, mekkora öröm. Sokszor fedezem fel verseimet különböző műsorokban, simogatás a lelkemnek. Nagy örömmel tölt el, ha verseim bekerülnek olyan színházi társulatok produkcióiba is, mint a Győri Vaskakas Bábszínház, vagy a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház. A Csobán Rádió jóvoltából verseim egy része meghallgatható.
Verseimet több zenekar megzenésítette, a Kiskalász zenekar három CD-t is kiadott megzenésített verseimből, illetve az Alma Együttessel is készült egy közös lemezünk, Balaton címmel, melyhez gyurmából készítettem illusztrációkat. Mivel gyerekkoromban magam is a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekeltem, így hatalmas öröm volt számomra, amikor verseimből klasszikus gyermekkari kórusmű készült Kirakós címmel, Andorka Péter komponálásában. A kórusművet, melyhez animáció is készült, megválasztották a 2018-as Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny kötelező darabjává. 2016-ban jelent meg Lajkó Félix Neked című lemeze, melyen Hógolyó című kötetem 10 verse hallható a zenész egyedi, különleges előadásában.
Bogyó és Babóca sorozatommal sokfelé jártam a világban. Több határon túli magyar területen meséltem a legkisebbeknek, mindig hatalmas örömmel: Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen, Lendván, Pozsonyban, Galántán, Somorján, Nagykaposon... Óriási öröm volt nekem, amikor Szabadkán Joó-Horti Lívia, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagja, a közoktatási bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „A világban sokfelé élő kisgyermekes magyar családok számára ma Bartos Erika művei jelentik a közös nevezőt.” A világ távolabbi részeiről, diaszpórában élő magyar közösségektől is rendszeresen kapok meghívást, megtisztelő számomra, hogy könyveimet jól ismerik, szeretettel forgatják, megbecsülik. Boldog vagyok, ha csak cseppnyi mértékben is, de hozzájárulhattam anyanyelvünk és kultúránk megőrzéséhez. Örömmel értesültem róla, hogy egy 2024-es kutatás szerint a távolban élő kisgyerekes magyar családok az én mesekönyveimet olvassák legtöbben. (Képen: Székelyudvarhelyi meseprogram)
Az évek során kinyílt a világ a könyveim előtt, sok országból kaptam érdeklődést. Meséim egy része ma már különböző idegen nyelveken is olvasható: németül, románul, szlovákul, csehül, kínaiul, törökül, lettül, vietnámiul; illetve angolul is elérhető néhány kötet. Ez egy izgalmas folyamat, ahány ország, annyi történet. Hoppla könyvemet indonéz nyelve is lefordították, a Bátorságpróba kötet pedig megjelent ukránul. A török kiadó vendégeként 2013-ban ellátogattam az Isztambuli Könyvfesztiválra is, melyen meseprogramot tartottam a török gyerekeknek, csodálatos élmény volt. Sok országból kaptam meghívást, Göteborgban, Londonban, Brüsszelben egyaránt részt vettem író-olvasó találkozón. 2012-ben meghívást kaptam a Tokiói Animációs Fesztiválra is.
A Bogyó és Babóca sorozatomból többféle társasjáték is készült. Mindig magam készítem a grafikákat, de a legutóbbi, Évszakos társasjáték különösen kedves nekem, mert ennek minden részletét teljesen önállóan terveztem és rajzoltam, a négy játéktáblától a mesén át egészen a dobozig. Boldog voltam, amikor ez a társas 2016-ban elnyerte az Ország Játéka címet. A Bogyó és Babóca Brainbox kártyajáték 2017-ben szintén elnyerte az Ország Játéka elismerést. 2018-ban a Bogyó és Babóca Grabolo, 2019-ben a Bogyó és Babóca Speed Colour, majd 2023-ban a sorozat legújabb játéka, a Hónapos társasjáték is kiérdemelte ezt a díjat. A Brúnó sorozathoz is többféle társasjátékot rajzoltam, sőt, a Gyógypuszi könyvekhez is készítettem egyet.
2013-ban megkeresést kaptam a Sanomától is. Az együttműködés során három Bogyó és Babóca mesémből készült interaktív mesekönyv iPad-re. Ezek után 2016-ban a Once Digital Arts-al új együttműködésbe kezdtünk, és a Bogyó és Babóca Évszakos könyv négy meséjét dolgoztuk fel csaknem másfél éves munkával interaktív mesekönyv formájában. Az elkészült applikációk ingyenesen elérhetők Apple és androidos gépeken egyaránt.
A kereskedelemben kapható mesekönyveim mellett több olyan könyvem is létezik, melyek kevésbé ismertek a közönség előtt, ezek karitatív jellegű művek, nem kaphatók a boltokban, kifejezetten az érintetteknek készülnek, ezek a Segítő könyvek. Ez az út nem tudatosan indult, hanem a meglévő, ismert mesekönyveimből nőtt ki, mint a törzsből az ágak. Szép és fontos ágak számomra. Nagy energiát és odafigyelést követelnek tőlem, a munka során bonyolult orvosi témákat kell gyereknyelven tolmácsolnom, hogy a kis beteg megérthesse, mi történik a szervezetében. Először alaposan meg kell ismernem a folyamatot, hónapokon át ismerkedem a kezelésekkel és az érintett gyerekekkel, azzal a céllal, hogy minden részletet valósághűen rajzoljak meg. Ezekért a könyvekért sohasem fogadok el tiszteletdíjat és jogdíjat sem. Az első megkeresést 2009-ben kaptam a Gottsegen György Kardiológiai Intézettől kaptam, azzal a kéréssel, hogy az ismert mesekönyveimhez hasonló stílusban, a legkisebbek számára érthető és feldolgozható módon meséljem el, mi történik egy szívkatéterezés során. Ezt követte 2011-ben a daganatos és leukémiás gyerekeknek szóló Bátorságpróba könyv, az Őrzők Alapítvány kiadásában, Borszékiné Cserháti Erika kezdeményezésére. Lelki szempontból ez egy meghatározó mű az életemben. Később a kötethez készített rajzaim felhasználásával egynapos osztály is nyílt a Tűzoltó utcai gyermekklinikán. 2014-ben írtam és rajzoltam a fogyatékkal élő kisgyerekek mindennapjairól, és az elfogadásról szóló Őrangyal című könyvemet, melynek bevételét a Máltai Szeretetszolgálat javára ajánlottam fel. Ezután következett a Meggyógyult a szívem című szívbeteg gyerekeknek szóló mű. 2015-ben egy szemesztert elvégeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, hogy e meséket a lehető legnagyobb felkészültséggel alkothassam meg. 2016-ban készítettem az autizmussal foglalkozó Csillagbusz kötetet, és az Új élet, új mosoly című, szervátültetésről szóló mesekönyvet. A Csillagbusz 2017-ben elnyerte az Év Gyermekkönyv díjat. Mindezeket követte az örökbefogadásról szóló Örök ölelés, aztán a vízfejűségről szóló Gombolyag című mese, majd a cisztás fibrózist bemutató Szuszó nyuszi napjai című kötet. Karitatív könyveim mellett rendszeresen tartok meseprogramot speciális szükségletű gyerekeknek, zárt közösségekben, a Vakok óvodájában, a Pető Intézetben, vagy a Csalogány utcai iskolában, ami felejthetetlen emlék számomra. Nagy öröm nekem, hogy meséim egy része a speciális igényű kisgyerekek számára is elérhető, egyes történetek elkészültek Braille írással, illetve Jelmese formájában. A segítő könyvekről ritkán beszélek, de egy diplomázó hallgató szakdolgozatához elvállaltam egy interjút.
Könyveim számos jótékonysági ügyet szolgálnak. Sok évvel ezelőtt elindítottam egy saját akciót, melynek keretében minden évben két alkalommal, gyereknapon és karácsonykor ajándékcsomagokat sorsolok ki a jelentkező, szerény anyagi helyzetű óvodák között. Az akciót kizárólag saját forrásból fedezem, sem állami támogatást, sem szponzori segítséget nem veszek igénybe. Könyveim megjelentetéséhez teljes pályám során soha semmilyen anyagi segítséget nem fogadtam el, sőt, mások javára lemondtam minden olyan összegről is, mely a kitüntetésekhez, díjakhoz járt. Önerőből szeretek boldogulni és igyekszem lehetőségeim függvényében másokért tenni, számtalan különböző módon segítséget nyújtani. Karitatív munkámért átvehettem a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat oklevelét is. Számos gyermekklinika kezdeményezését támogattam, megtisztelő, hogy több gyermekkórház falaira is felfestették Bogyót és Babócát.
Megjelent egy ABC-vel foglalkozó könyvem is, Együtt lenni jó! címmel. Egy sokágú, fiktív családfán keresztül mutatom be a betűket, belecsempészve a könyvbe megannyi szakmát, jellegzetes magyar helyszínt, a rokoni összefüggések (mit jelent a nagynéni, a keresztapa, a mostohaszülő, a féltestvér, az egypetéjű iker…) magyarázatát. A könyvhöz gyakroló füzet és rövid rajzfilm is készült. Ez a könyv egy igazi jutalomjáték volt nekem, beleszőhettem szinte mindent, ai a kisgyerek számára érdekes, izgalmas lehet.
Az öregedés, az idő múlása is foglalkoztat. Ebből fakadt a 2016-ban megjelent Te is voltál kicsi, Dédpapa? ill. Te is voltál kicsi, Dédmama? című könyvem, melyben az életszakaszok sorrendjét és szépségeit foglalom mesébe a legkisebbeknek. Az idő múlása nem könnyű téma a legkisebbeknek.
Ebben a könyvpárban két fontos témát jártam körbe: az élet kezdetét és végét. Ismét a legkisebbek nyelvén, és a legkisebbeknek szóló rajzokkal. Az elmúlás különösen nehéz téma, de sajnos olykor a legkisebbekkel is beszélni kell róla. A Születés című könyvből feldolgozás is készült, amit a 2018-as Születés Ünnepének nyitóprogramján láthattak a résztvevők, a Libri kecskeméti boltjában.
A Hanna utazásai (2006) illetve a Csodasakk (2007) című meseregényem az Alexandra könyvkiadó gondozásában jelent meg. Mindkettőhöz akvarellel festettem az illusztrációkat. A kötetek elfogytak, jelenleg nem kaphatók.
A gyumaképekkel illusztrált könyv Kurutty, a kis béka Balaton körüli utazását meséli el 56 színes oldalon át. A könyvhöz cd tartozik, melyen az Alma Együttes 13 fülbemászó dala hallható. Ez a könyv egy érdekes újítás volt számomra, ahol a megszokott rajzok helyett gyurmajelenetekkel ábrázoltam a mese történetét. Nagyon izgalmas, örömteli munka volt. A könyv elfogyott, már nem kapható.
Építészmérnök vagyok, az építész szakma alapvető hatással van a mesekönyveimre. 2011-ben kiállításom nyílt a FUGA építészeti központban, Meseépítészet címmel. Minden könyvemnek, a sorozataimnak és a versesköteteimnek is állandó eleme az épített környezet, de a 2011-ben megjelent Hoppla meséi című könyvemben már kifejezetten főszerepet kapott az építészet, abból az alkalomból, hogy 2010-ben Pécs volt Európa Kulturális Fővárosa. A Hoppla kötet 2013-ban elnyerte a Magyar Turizmus Zrt. elismerését, 2014-ben Pécs Megyei Jogú Város PRO CIVITATE kitüntetését. Prof. Dr. Bachman Zoltán DLA, Kossuth- és Ybl díjas építész sorai: Végre megjelenik a gyerekeknek szóló, az építészetet bemutató könyv, amely ritkaság számba megy a magyar irodalomban. Tekintettel, hogy a szerző nemcsak építészmérnök, de három gyerekes édesanya is, könyvét átlengi a hitelesség, a hozzáértés és a női, anyai bájosság, ami ez által kivételes értékűvé emeli a könyvet. A nem mindennapi mesekönyvnek ott a helye minden pécsi - és Pécsre látogató - gyermek könyvespolcán.
2016-ban saját szerzői kiadásomban jelent meg Budapest titkai és Budapest rajzban című két építészeti albumom, melyekben először léptem ki a gyerekkönyvek világából. A két könyv Budapest századfordulójáról mutat be 28 épületet saját grafikáimmal, a múltat, jelent és jövőt is tárgyaló leírásokkal, személyes ízzel. Az alapos kutatómunkát igénylő két könyvet három éven át készítettem, a meglehetősen munkaigényes illusztrációkat tustollal rajzoltam. Az eredeti építészeti grafikáimból a Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában kiállítás is nyílt. 2017-ben A Budapest titkai kötet elnyerte a Szép Magyar Könyv Verseny főpolgármesteri különdíját.
A fővárost gyerekszemmel bemutató mesekönyv-sorozatnak 2016 és 2021 között hat kötete jelent meg, majd 2023-ban, a főváros egyesítésének 150-dik évfordulója alkalmából megjelent egy hetedik, ünnepi kötet, illetve 2024-ben a Budapest-böngésző. Ez a sorozat egyfajta visszatérés számomra az eredeti szakmámhoz, az építészethez. Ötvözhetek benne mindent, amiben örömömet lelem: a gyereklélek világát, az alkotás örömét, és az építészeti tudást. A Brúnó Budapesten sorozatban sok érdekes témát érintettem, a várossal, közlekedéssel, ünnepekkel kapcsolatban, igazi jutalomjáték nekem. Boldog voltam, amikor 2022-ben, a 19-dik Nemzetközi Építészkongresszuson átvehettem a Brúnó-sorozatomat méltató építészeti elismerést, majd 2023-ban a sorozatért Budapest Díjat kaptam a Fővárosi Közgyűléstől. Budapestet így már több, mint egy tucat könyvben dolgoztam fel.
A Balatont gyerekszemmel bemutató mesekönyv-sorozat első és második kötete 2022-ben jelent meg, a harmadik, zárókötet pedig 2023-ban, amikor Veszprém viselhette az Európa Kulturális Fővárosa címet. Ennek a sorozatnak az elkészítése megfeszített munka, de hatalmas öröm volt számomra, boldog vagyok, hogy sok családnak sikerült ötleteket adni a Balaton-környéki kirándulásokhoz. Egyik legélvezetesebb munkám volt, mind a Balaton-felvidék, mind a Déli-part, mind a Nyugati karéj igazi kihívás volt nekem. Köszönöm a férjemnek, hogy végigjárta velem mindezeket és segítségemre volt az anyaggyűjtésben. Az anyaggyűjtés, kutatómunka során sok érdekes történettel találkoztam, ezeknek csak egy része került bele a könyvekbe. 2024-ben a Balatoni Szövetségtől Balaton-díjat vehettem át a sorozatért. A Balaton személyes szívügyem, itt voltunk a férjemmel nászúton, és nemrég, amikor 25 éves házasok lettünk, ugyanazon a kis Balaton-felvidéki településen ünnepeltük az ezüstlakodalmunkat.
A Brúnó-sorozat egy építészeti sorozat, ahol a főváros és a Balaton nevezetességei állnak a fókuszban. Mivel főként Budapest és a Balaton ismertetésére esik a hangsúly, nem marad kellő hely arra, hogy egy-egy izgalmas családi eseményt bővebben kifejtsek. Ezért szántam külön könyvet Brúnó kistestvérének, melyben többféle családi helyzetet bemutatok: nagycsaládok, egykék, ikerbabák érkezése, válás, koraszülött kisbabák érkezése, bízom benne, hogy sokan találnak olyat, ami segítségükre lesz… Szintén külön kötetben dolgoztam fel Brúnó születését és első hét születésnapját, beleszőttem azokat a korszakokat is, amiket az első hét évben bejár a kisgyerek: dackorszak, miért-korszak, gyűjtögetés, önállóság kérdése, óvodakezdés, iskolakezdés…
Könyveimhez sokféle kisfilm készült. Ezeket mind azért láttam szükségesnek, és azért vállaltam az összes költségét, hogy a képsorok az olvasónak segítséget nyújtsanak. Ilyen volt pl. a Bogyó és Babóca szakácskönyvhöz készített videó, melyben néhány percen igyekszem bemutatni egyes sütemények elkészítését, egyszerű fogásait. Ilyen volt a Csigaház kincsei könyvjöz készített film is, melyben olyan kézműves technikákat, ötleteket mutattam be, melyet bármelyik kisgyerekes család könnyedén megvalósíthat, nem kell hozzá semmilyen különleges eszköz, vagy bonyolult tudás. A könyvek születésének folyamatába, az alkotásba, a rajzi munkába, vázlatokba, a bábok készítésébe, vagy háttérgondolatokba is szerettem volna betekintést nyújtani. De az összes kisfilm közül a Brúnó-sorozathoz készített kisfilmek a kedvenceim, melyek a kötetekben szereplő helyszíneket mutatják e a valóságban. Ezekben a videókban láthatók a Budai hegyvidék szépségei, a kilátók, Pest belvárosa, de a legnagyobb kedvencem a hidakról és a szigetekről összeállított film. Köszönet a WhyNot?! stúdiónak, a zenéért pedig a Garabonciás Együttesnek. A covid alatt számos mesémet felolvastam és ingyenesen, reklámmentesen elérhetővé tettem az otthon rekedt családok segítésére, illetve animációk is készültek a könyvekhez, ezek közül a "Brúnó bemutatja Budapestet" videót szeretem legjobban.
A két Gyógypuszi könyvben az óvodás korosztályban előforduló leggyakoribb gyerekbetegségeket veszem sorra. A történetek mesébe szőve ismertetik meg a legkisebbeket a szervezetünkben lezajló folyamatokkal, a gyógyulás és megelőzés fortélyaival. Az első, KÉK KÖNYVBEN szó esik a nátháról, a horzsolásokról és sebekről, az allergiáról, a fogorvosról, a szemgyulladásról, a gyomorrontásról, a napégésről, a kéztörésről, a kullancsokról, míg a második, PIROS KÖNYV bemutatja a torok-gyulladást, a fülgyulladást, az oltásokat, az áramütés veszélyeit, a skarlátot, a tüdőgyulladást, a fejtetű elleni védekezést és a mandulaműtétet. A rövid mesék nagy szeretettel, játékosan igyekeznek biztatást nyújtani a gyerekeknek.
A Bethesda Gyermekkórház ajánlója: Bartos Erika Gyógypuszi című könyve szívhez szólóan, szeretetteljesen, a gyermeki világ egyszerűségével mutatja be a leggyakrabban előforduló betegségeket, az egészséges életmód és egészség megőrzés alapjait. A kötet rövid, kedves történetei felkészítik a gyermekeket a betegséggel járó nehézségekre, tünetekre és vizsgálatokra, mindamellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a legkisebb gesztusok – például egy ölelés vagy egy „gyógypuszi” - nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem a lelket is gyógyítja. Szívből ajánlom minden szülőnek, nagyszülőnek, egészségügyi szakembernek, pedagógusnak, hiszen gyermekeink egészségnevelése közös ügyünk, melynek egyik első lépése éppen kezünkben van.
Ebben a két könyvben a természet szereplőinek adtam teret. A felhős könyvben hat mesét olvashatunk az égbolt szépségeiről: a felhőkről, a Napról, a Holdról, a csillagokról… A történetek az égbolt szereplőin át szólnak a szülői szeretetről, a leválásról, a szülők elvesztéséről, a gyermekáldás öröméről, a barátságról, az idő múlásáról és az élet örök körforgásáról...A Hegyekről szóló könyvben szemtanúi lehetünk a nagy hegy és a kis domb barátságának, megtudhatjuk, miért gyalogolt át a Gellért-hegy Budáról Pestre, láthatjuk a balatoni tanúhegyek táncát, olvashatunk egy jéghegy és egy vuklán találkozásáról, szívünkbe zárhatjuk az egykori Picurka-hegyet, végül egy különleges ünnepi történet zárja a mesék sorát.
Kérdezték már tőlem, kit tartok példaképemnek. A nagy generáció közül sok alkotótól kaptam támogató szavakat, bíztatást, erőt: Halász Judittól, Csukás Istvántól, Foky Ottótól, Kányádi Sándortól, Richly Zsolttól, hálás vagyok érte. De akire mindig, mindenben számíthattam, az Marék Veronika. Kettőnk meseírói útja sok szempontból hasonló, vele szinte bármit meg tudok beszélni, mindig megért, néhány szóval tökéletes vigaszt nyújt, vagy irányt mutat nekem. Pótolhatatlan szerepe van az életemben.
Hálás vagyok az elismerésekért, amiket átvehettem az évek során. A leghitelesebb visszajelzéseket azonban a közönségtalálkozókon kapom, ahol személyesen van lehetőségem a legkisebbekkel, szüleikkel és nagyszüleikkel találkozni. Köszönöm a férjemnek, hogy mindenhova elkísér, segít az utazásban, a technikában, műszaki kérdésekben, mindenben számíthatok rá, nélküle aligha jutottam volna el ennyi helyszínre. Gyakran vállalok ilyen felkéréseket, leginkább művelődési házakban, színházakban, könyvtárakban, óvodákban, gyermekotthonokban tartok meseprogramot. Ilyenkor mesélek a gyerekeknek, együtt fejtörőzünk, kérdezgetem, bevonom a kicsiket a mesébe, végül kifestőt szoktam szétosztani, hogy senki se menjen haza üres kézzel. Sosem tudom eléggé megköszönni azt a sok szeretetet, amit ezeken a találkozókon kapok a könyveimet forgató családoktól, nagy becsben őrzöm azt a tengernyi gyönyörű gyerekrajzot, amivel megajándékoznak a legkisebbek. Bízom benne, hogy a munkám sokaknak hozott örömöt. Álljon itt végül néhány kedves beszámoló az utóbbi idők meseprogramjairól:
HAJDÚNÁNÁS KÉKY LAJOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT - videó
SALGÓTARJÁN JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZ - videó
KAZINCBARCIKA MEZEY MŰVÉSZETI KÖZPONT - videó
KISKUNHALAS CSETÉNYI KÖZPONT - videó
GALÁNTAI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT - videó
SZOLNOKI VERSEGHY FERENC KÖNYVTÁR
FONYÓDI KUTURÁLIS INTÉZMÉNYEK
PÁPA JÓKAI MÓR KÖNYVTÁR
PÁPAI TALÁLKOZÓ
CSONGRÁD CSEMEGI KÖNYVTÁR
GYENESDIÁS FESTETICS ÉLMÉNYKÖZPONT
BALATONBOGLÁR
SZEGEDI HELLER ÖDÖN MŰVELŐDÉSI HÁZ
KESZTHELY BALATONI MÚZEUM
POZSONYI CSEMADOK SZÉKHÁZ
NAGYKAPOS
GALÁNTAI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT
KLEBELSBERG KULTÚRKÚRIA
Néhány kedves beszámoló a közönségtalálkozókról
TOVÁBB...Köszönöm a Balatoni Szövetségnek a Balaton Díjat!
TOVÁBB...Interjú a Gyógypuszi könyvekről
TOVÁBB...Húsz éve jelent meg az első Bogyó és Babóca kötet
TOVÁBB...Megjelent az új Brúnó-könyv, a főváros egyesítésének 150-dik évfordulójára.
TOVÁBB...Mozikba került a Bogyó és Babóca rajzfilm új évada, Hónapok meséi címmel
TOVÁBB...Megjelent az új Bogyó és Babóca könyv, A CSIGAHÁZ KINCSEI címmel
TOVÁBB...Megjelent a Brúnó a Balatonon sorozat harmadik kötete
TOVÁBB...Boldog vagyok, hogy 2018 november 19-én engem ért a megtiszteltetés, hogy átvehettem a Janikovszky Éva-díjat!
TOVÁBB...Beszélgetés a Könyvhéten átvett díjakról, a karitatív mesekönyvekről, a Brúnó Budapesten sorozatról.
TOVÁBB...A Budapest titkai című könyv főpolgármesteri különdíjban részesült.
TOVÁBB...Az évszakos témakörre épülő társasjáték 2016-ban elnyerte az Ország Játéka címet! A négy nagyméretű táblás játék 3-8 éveseknek szól.
TOVÁBB...Köszönet Czipa Ildikónak, Ujj Beának és Varga Miklósnak, hogy az Együtt lenni jó! kötet filmen is megszületett. Scherer Péternek, a mesélőnek külön köszönet!
TOVÁBB...Tudod mit jelent a testvér, unokatestvér, féltestvér, ikertestvér, mostohatestvér? Tudod ki a családban a sógor, a nagynéni, a nagybácsi, a keresztmama? Kinek a nagypapája ükpapa és ki dédmama unokája?
TOVÁBB...2015 májusában az Emberi Erőforrások Minisztériumától Pro Familiis díjat vehettem át a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.
TOVÁBB...Köszönöm a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, hogy az Őrangyal című mesekönyvemet féltő gonddal, nagy szeretettel kezeli,...
TOVÁBB...