Török könyvfesztivál 2012

Az isztambuli könyvvásáron Bartos Erika magyar meseíróval beszélgetünk, akinek Bogyó és Babóca című mesesorozatának több kötete már török nyelven is megjelent a Yapi Kredi Könyvkiadó gondozásában. A török gyerekek körében a sorozat osztatlan sikert ratott, népszerűsége első perctől fogva töretlen.

Építészmérnökként szerezte a diplomáját, de most mesekönyveket ír és rajzol, három gyermek édesanyja. Hogyan kezdődött a meseírói út?

Kitűnő diplomával, több diplomadíjjal végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, és néhány évig építész tervezőként dolgoztam. Nagyon szeretem az eredeti szakmámat, sokat jelent számomra az építészet, de az anyaság egy új utat nyitott meg előttem. Első könyveimet saját gyermekeimnek szántam, csak saját célra. De egyre több ismerősnek tetszett, kölcsönkérték, sokszorosították, végül felkarolt egy könyvkiadó és megszületett az első könyvem. Azóta már sok könyvem jelent meg, nagy örömmel járom ezt az utat. Ez egyfajta visszatérés számomra eredeti elképzeléseimhez, mert gyerekkoromban óvónő szerettem volna lenni.

Miért gyerekeknek ír?

Szeretek gyerekekkel foglalkozni, mindig könnyen megtaláltam a legkisebbekkel a hangot. Azt gondolom, hogy a kisgyerekek vidámsága megszépíti a mindennapokat. A legkisebbek nyitottsága, szeretetteli érdeklődése örömmel tölt el engem, és fiatalon tart. A gyerekek hordoznak egyfajta bölcsességet, lényeglátást, tisztaságot, amiből jó volna, ha minél több maradhatna felnőtt korukra is.

Dedikálás az Isztambuli Könyvfesztiválon – 2012. november

A Bogyó és Babóca sorozat ma már sok kötetet számlál. Gondolta volna az elején, hogy ennyi kötet lesz? Így tervezte? Lesz folytatás? Hogyan kezdődött ez a sorozat? Mi volt az inspiráció? Meséljen egy kicsit erről a sorozatról!

A sorozatot 2003-ban kezdtem el írni és rajzolni. Még számtalan új epizód van készen a fejemben, illetve egy része már készen várakozik a fiókomban. Folytatom a sorozatot, hamarosan megjelenik Magyarországon az újabb kötet. Nagyon szeretem ezt a sorozatot, remélem még 50 év múlva is bőven lesznek új ötleteim a folytatáshoz. A sorozat főszereplője Bogyó, a csigafiú, és Babóca a katicalány. Egy kis erdő közepén élnek barátaikkal, a lepkelánnyal, méhecskével, szarvasbogárral, és sok apró, kedves szereplővel. Nagyon fontos volt számomra a természet tisztelete, szeretete, a növények, a nap a hold gyakran szereplői a meséknek. Szereplőknek apró, szerethető figurákat választok, akikkel gyakran találkozhatnak a természetben a gyerekek.

A könyveiben látható illusztrációk egészen egyszerűek és naivak, mintha egy gyermek rajzolta volna. Mit szeretne ezzel üzenni?

Korábban sok grafikai díjat, elismerést nyertem építészeti rajzaimért. Ezek aprólékos, művészi grafikák, tusrajzok, grafitmetszetek voltak. De amikor a legkisebb korosztálynak kezdtem el írni és rajzolni, akkor egyetlen dolog volt számomra fontos, hogy a gyerekek megértsék a rajzokat, egyszerű és érthető legyen az illusztráció, a szöveg és a történet is. Hiszen a kisgyermek csak azt tudja szívébe zárni, amit megért, ami az ő nyelvén szól, ami az ő szemének, szívének kedves. Meseírói utamon mindig, mindent igyekeztem a gyerekek szemével nézni, mintha magam is a legkisebbek világának része volnék.

A könyveimben látható egyszerű rajzok sok sikerélményt nyújtanak a gyerekeknek. Ők maguk is könnyedén lerajzolják meséim szereplőit, és ez örömmel, sikerélménnyel tölti el a kis olvasókat. Sok szép rajzot küldenek nekem, mindig nagy örömmel megköszönöm és hálás vagyok érte, mert ez további inspiráció számomra. Az egyszerű, vonalas rajz nagyon beszédes, néhány vonallal gyakran több érzelmet lehet átadni, mint egy dúsan cizellált grafikával.

Építészeti grafikák, Bartos Erika munkái

A Bogyó és Babóca Évszakos Könyv kifejezetten az évszakokkal, a természet szépségeivel foglalkozik. A téma ismét a barátság, a segítőkészség, miközben a kis olvasók ismerkedhetnek a természet változásaival, élőlényeivel. Számtalan kedves szereplő tűnik fel ebben a könyvben. Meséljen erről a kötetről!

Az évszakok témája nagyon közel áll hozzám. Szeretek a természet szépségeivel, a táj változásaival foglalkozni. Ez a gyerekek számára is érdekes, nincs gyerek, aki ne lenne fogékony a környezeti szépségekre, ezek az első élmények egy kisgyerek életében, amit felfedez. A nap, a virágok, az eső, a szivárvány, a bogárkák a fűben. Szeretek minden szereplőnek saját karaktert formálni a meséimben. A két főszereplő közül Babóca, a katicalány azért szerethető, mert kedves, törékeny, bájos, félénk, óvatos, megfontolt, egy igazi kislány. Bogyó, a csigafiú ezzel szemben bátor, meggondolatlan, sértődékeny, duzzogó, de nagyon jószívű, végtelenül szeretetteljes. Minden további szereplőnek külön jelleme van.

Rajzasztalnál - fotó: Kosik Richárd

Ebben a kötetben rengeteg precízen, alaposan kidolgozott, részletgazdag illusztrációt láthatunk. Mi a munkamenete? Mi születik előbb, a rajz, vagy a szöveg?

Először a történet születik meg a fejemben, utána rajzolok, és közben megírom a szöveget is. A szöveg és a rajz együtt formálódik, néha a rajzot igazítom egy-egy jól sikerült szövegrészhez, néha a szöveget igazítom a rajzhoz. Sokáig csiszolom a rajzot és a szöveget, míg egységes, kerek egész lesz. Minden rajzomat szabadkézzel készítem, hagyományos technikával, grafitceruzával, majd a végleges rajzot kihúzom vékonyhegyű filctollal, és szkennelés után számítógéppel színezem.

Nagyon tetszett nekem Bagoly doktor szerepe az Évszakos Könyv téli meséjében. Kibékíti a két veszekedőt: Baltazárt a méhecskét és Vendelt, a szarvasbogarat. Ez egy nagyon szép történet arról, hogy mennyire fontos, hogy mindenki önmaga lehessen.

Minden mesémnek más és más a története, de a mondanivalója tulajdonképpen mindig ugyanaz: a szeretet, a segítőszándék, a jó indulat, a barátság, a megbocsátás, az elfogadás, a kibékülés fontossága. A hangsúlyt mindig a szereplők között baráti kapcsolatokra helyezem, persze a legkisebbek számára mesébe szőve. Végtelenül fontosnak tartom a jó indulatot és a segítségnyújtást.

Vannak mesekönyvek, melyek túl sok pedagógiai célzatot hordoznak. Ön meseíróként pedagógiai szándékkal ír egy-egy történet? Mi a véleménye, egy mesének szórakoztatni, vagy tanítani kell a gyermekeket?

Alapvetően fontosnak tartom, hogy egy mesekönyv kapaszkodót, lelki biztonságot adjon a kisgyermeknek. A sorok között persze mindig megjelenik egyfajta többletmondanivaló, de nem vagyok pedagógus, nincsenek pedagógiai szándékaim. Azt tartom legfontosabbnak, hogy a kisgyereket elringassa, megnyugtassa, egy biztonságos világba repítse a mesém.

A Bogyó és Babóca sorozat szereplőinek házai

A Bogyó és Babóca sorozatban számtalan érdekes bogárka szerepel. Minden szereplő különböző, érdekes házikóban lakik. Mit jelent Önnek az építészet és a mese kapcsolata? Milyen pozitív hozadékai vannak annak, ha egy meseíró építészként kezdte pályafutását?

Ó, köszönöm ezt a kérdést, ezt a részét nagyon élvezem! Amikor az építészet és a mese egymásra talál, egymásba szövődik, az különösen örömteli számomra! Óriási örömmel formáltam meg a szereplők házait. Minden figurának saját háza van (csaknem 70 különböző szereplője van sorozatnak), és ezek a házak mindig igazodnak lakójuk külső vonásaihoz. A katica háza pöttyös, a méhecskéé csíkos és így tovább. A házakat nem csak kívülről, belülről is megterveztem. Minden bútor, játék, függöny vagy használati tárgy a ház lakójához igazodik, így például a katicalánynak minden bútora, játéka, pöttyös. Minden szereplőnek vannak jellegzetes színei, ezek visszaköszönnek a házak külső és belső világában is.

Közönségtalálkozó az Isztambuli Könyvfesztiválon – 2012. november

Meghívott vendége volt az idei Törökországi Könyvfesztiválnak. Mi a benyomása a kis török olvasókról, a gyerekközönségről?

Az Isztambuli látogatás csodálatos élmény volt számomra, szívből köszönöm a török könyvkiadónak, hogy meghívott és lehetővé tette, hogy részt vegyek a törökországi könyvvásáron. Három felejthetetlen napot töltöttem Isztambulban. Ezalatt a három nap alatt találkoztam óvodás csoportokkal, iskolás csoportokkal, meséltem, vetítettem, rajzoltam a legkisebbeknek, beszélgettem a gyerekekkel, kérdezgettem őket és ők is kérdeztek engem. Fantasztikusan örömteli találkozók voltak ezek. Csodás tapasztalat számomra, hogy a mese ereje, a rajzok világa mennyire univerzális. A török gyerekek épp ugyanott nevettek, csodálkoztak vagy kérdeztek egy-egy történetben, mint a magyarországi kis közönség.

A török kisgyerekek nagyon nyitottak, érdeklődőek, fegyelmezettek, vidámak. Az isztambuli általános iskola, ahol több csoportnak is tartottam mesevetítést különösen nagyszerű élmény volt. A program minden részlete, a technika, a szervezés egyaránt kiváló volt. Sok kedves, szimpatikus pedagógussal találkoztam, és külön megtisztelő, hogy az Igazgató Asszonyt személyesen is megismerhettem. Számomra megható volt, hogy mekkora szeretettel fogadtak, az iskola előcsarnokában egy szép kiállítást láthattam könyveimről. Nagyon elérzékenyültem.

Hadd emeljem ki végül a fordítás fontosságát. Egy idegen nyelvről fordított könyv esetében rendkívül sok múlik a fordításon. Boldog vagyok, hogy a mesekönyveim ilyen remek fordításban jelentek meg törökül, a török gyerekeken magam is láttam, hogy a szereplőket nyomban szívükbe zárták. A szereplők neve végtelenül sokat számít, a török fordító kiváló munkát végzett, szeretetteljes, vicces, karakteres neveket talált a figuráimnak. Köszönöm!