Népszabadság - 2008

A meseépítész

Saját gyermekei szigorúan cenzúrázzák a meséit, persze joggal: ők a főszereplők. Bartos Erika még akkor is róluk ír és rajzol, amikor egy csigafiú vagy egy katicalány kalandjait tárja elénk. De mitől lesznek a hétköznapok mesebeliek?

Pócs Balázs

Véletlenül lett mesekönyv-szerző Bartos Erika. Legelső meséit nem is a nyilvánosságnak, hanem a saját gyermekeinek, Annának és Petinek írta-rajzolta. Úgy, ahogy egy anya csak a gyerekének tud mesét szőni: szívvel-lélekkel.

S valószínűleg ez lett a siker titka. Egyre több ismerős látta a kis füzetet, amelyet lefénymásoltak, majd elmeséltek a gyermekeiknek. Ekkor kezdett alakulni Bartos Erika rajongótábora, a házi mesegyűjteményből pedig megszületett a legelső könyv: Anna és Peti. Ezidőtájt született Peti is, és az édesanya éppen azért fogott bele a mesekészítésbe, mert nem talált olyan könyvet, amely a kistestvér érkezésére készítette volna fel a kétéves Annát.

A család életével együtt folytatódott a sorozat is, amelynek harmadik és negyedik kötete már ezt a címet viseli: Anna, Peti és Gergő. - A háromgyermekes élet még több izgalommal és szépséggel jár. Most már inkább azzal vagyok gondban, hogy mi kerüljön be a könyvekbe - mondja Bartos Erika.

Vigyázat, a témaválasztás nemcsak a szerzőn múlik! A gyermekek komoly lektorai a meséknek, és azonnal szólnak, ha a történet akár egy hajszálnyit is eltér a valóságtól: változtatni, de még szépíteni sem szabad semmin. És akadtak olyan témák vagy rajzok is, amelyeket “kicenzúráztak” a könyvből. A meseíró sok e-mailt kap szülőktől, akik szeretnének bizonyos témákat viszontlátni a kötetekben. Ám hiába visszatérő kérés a szobatisztaság, a három lektor közölte: szó sem lehet arról, hogy ők a mesékben bilizzenek…

Ez is a titok része. Fogmosás, palacsintasütés, torokgyulladás és hisztizés - Bartos Erika történeteiben bárki magára ismerhet, és a homlokára csaphat: nahát, nálunk is éppen így volt! A március végén-április elején megjelenő ötödik és hatodik kötetben olvashatunk például a család költözésének viszontagságairól, és a szerző közben már a sorozat hetedik részét rajzolja. S mivel a hetes különleges, mesebeli szám, az alaptéma is minden eddiginél közérdekűbb lesz: a veszekedés. Az Anna, Peti és Gergő - Megmondalak! című könyv valamennyi fejezete egy veszekedés története, de mindegyik kibéküléssel végződik. Jutott egy fejezet az anyukáknak is (Elég volt!), hiszen néha azért ők is kiborulnak. A kötetek címei és borítói már egészen a tizenkettedik részig elkészültek, várhatóan ezzel zárul majd a sorozat.

“Hároméves unokámnak egy hét leforgása alatt ötször kellett elolvasnom Anna, Peti és Gergő történetét. Mikor az ötödszöri olvasással is végeztem, azt kérte, hogy nemsokára születendő testvérét nevezzük Petinek. Vagy Gergőnek. És ha lehet, holnap reggel is kezdjük úgy a napot, hogy még egyszer elolvasom az egész könyvet elölről.” Ezt az ajánlást Halász Judit írta az ötödik-hatodik kötet hátára, és Bartos Erika rendkívüli megtiszteltetésként élte meg ezt. Az első két könyvet Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, a harmadik-negyediket pedig Marék Veronika (a Kockásfülű nyúl, Boribon és Kippkopp kitalálója) ajánlja az olvasók figyelmébe. - Marék Veronikánaknagyon sokat köszönhetek, rengeteg tanácsot és támogatást kaptam tőle - idézi fel a meseíró.

De tényleg meseírónak tartja-e magát? Nehéz kérdés, hiszen építészmérnökként végzett, és szívből szereti építész szakmáját is, amelyre azonban három gyermek mellett kevés időt tud szakítani. Építész a férje is (“az egyetemen ő kérte el a jegyzeteimet”). Tehát, akkor melyik foglalkozást választja? A válasz némileg váratlan. - Mindig is óvónő szerettem volna lenni, gyermekkoromban ez volt minden vágyam - ismeri be Bartos Erika. Csakhogy később, a gimnáziumban jól ment neki a matematika, a fizika és a rajz is, így tizennyolc évesen, amikor eljött a felvételi ideje, szinte magától adódott az építészmérnöki kar.

Azért óvónősködni is van néha alkalma. Gyakran tart bábműsorokat és mesevetítéseket, könyvtárakban, könyvesboltokban vagy játszóházakban. Nem száraz mesélések ezek: igyekszik bevonni a gyerekeket, kérdezgeti őket, játszik velük. - Minden találkozás nagy lelki feltöltődés nekem - teszi hozzá széles mosollyal.

(Építész)mérnöki pontossággal készülnek a könyvek. Anya először forgatókönyvet ír a mesék történetéről (melyik oldalon mi történjen), majd elkészíti a rajzokat, és csak a legvégén jön a szöveg. Aztán következnek az első változtatások: a szöveghez igazítja a képeket, vagy fordítva. És még ezután is ráhagy egy-két hónapot - a meséket sokszor felolvassa a saját gyermekeinek, hogy megérezze, megbicsaklik-e valahol a történet, esetleg hiányzik-e még egy mondat vagy egy rajz.

A rajzokat szereti legjobban Bartos Erika az építész-munkában is, például mások terveihez látványtervet rajzolni. Két nagy kedvence a skandináv építészet, a maga puritánságával és arányrendszerével - és ennek ellentéte, a déli, szenvedélyes, Gaudi nevéhez fűződő formavilág. A mesék mellett gyerekversek “építésével” is megpróbálkozott: első saját verseskötete tavasszal jelenik meg, Zsákbamacska címmel, természetesen az ő rajzaival.

Saját gyermekeinek viszont sosem könyvből mesél, hanem fejből. Esti mesét rendszerint Apa olvas az immár tízéves Annának, a hétéves Petinek és a hároméves Gergőnek. Utána leoltják a lámpát, és odabújik az ágyba Anya. Az ő meséiben ilyenkor is beszüremkedik a mindennapi élet; nemrég az, hogy meghalt a család papagája.

Így kerek az élet. Bartos Erika éppen olyan boldog, mint a történeteit hallgató csöppségek. - A gyermekek értékrendje olyan tiszta világ, amelyben nagyon jó mozogni. Annyira szép látásmóddal születnek, annyi szeretet és jóindulat van bennük. Varázslatos dolog, hogy olyan korosztálynak írhatok, ahol mindez még nem múlt el.