Magyar Nemzet- 2010.08.

Bogyó és Babóca - Szerethető bogárvilág a mozikban

Bartos Erika történeteit vitte vászonra a Kedd Animációs Stúdió az Oscar-jelölt M. Tóth Géza és Krizsanics Antonin rendezésében
Az Oscar-jelölt M. Tóth Géza és Krizsanics Antonin vállalták a feladatot, hogy 2D-s animációval életre keltsék Bartos Erika mesehőseit, Bogyót, a csigafiút, és Babócát, a katicalányt. A tizenhárom részből álló rajzfilmek Bartos Erika eredeti rajzai alapján készültek. Egyszerű történetek, nagy szívvel.

Boribon, a játékmaci, és barátja, Annipanni, Kippkopp, a gesztenyegyerek, a propellerfülű kockásfülű nyúl, az öreg bőrönd lakója – mesehősök, akik kitörölhetetlenül belevésődtek a hatvanas-hetvenes- nyolcvanas évek szülötteinek emlékezetébe. Az ő történeteik óta hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy az óvodáskorú gyermekeknek szóló kedves, ölelő mese születhessen meg. 2003-ban Bartos Erika meseíró egy csigafiú és egy katicalány barátságának történéseivel törte meg a hallgatást. Mesesorozatai – a szóban forgó Bogyóék mellett Anna, Peti, Gergő, és Hanna utazásai- hiánypótlók: a kis óvodások életének történéseit veszi sorra a barátkozástól a gyerekkori betegségeken át egészen az első, bimbózó szerelem megszületéséig. M.Tóth Géza, a Kedd Animációs Stúdió vezetője Krizsanics Antoninnal tavaly gondoltak egyet, és filmre vitték a bogárgyerekek életét. Jó döntés volt: kortárs magyar mesekönyv alapján több évtizede nem forgattak magyar animációs filmet.

Az eredetileg televízióra szánt huszonhat részes sorozat első tizenhárom epizódjának ötperces meséi egy az egyben a könyv történeteit keltik életre: Bogyó és Babóca életre szóló barátságot köt, közösen várják a Mikulást, születésnapot ünnepelnek, karácsonyra készülnek, sárkányt eregetnek, egyszerre birkóznak meg az első fülgyulladással. Tanulságos, kerek történetek ezek, amelyek szeretni tanítanak, segítőkészségre, önfeláldozásra, jószívűségre nevelnek. Egyszerű képi és nyelvi megoldások, mégis kerek egészet alkotnak. Alapszínekkel festett házikók, megmosolyogtató vonalfigurák, kedves pillanatok. Szerethető bogárvilággá áll itt össze minden részlet. Ebben viszont nagy szerepe van Pogány Juditnak is, a mese narrátorának, aki több tucat különböző hangot szólaltatja meg a mese szereplőit. Bohókás hangjában van valami végtelenül megnyugtató, ami a nagykorúakat is megérinti, és felnőtt fejjel is szívesen nézik végig gyermekeik mellett ezeket a kis meséket.

Az animációban sem a nagyravágyás hajtotta a rendezőket, pont annyi játékot csempésztek bele a filmbe, amennyit az elbír. Minimális térbeliség, két-három perspektíva használata mellett a rajzfilmek hőskorában előszeretettel használt revüinzertek jellemzik M. Tóthék munkáját. A film főcímdalát és a részek aláfestő zenéjét az Alma Együttes írta. Ezek is szerencsés módon végig a mese alá dolgoznak, segítik a gyerekeket a karakterek megismerésében, beazonosításában. Bartos Erikát a szakmán belül támadták történetei egyszerűsége miatt, pedig Marék Veronika óta nem volt meseíró, aki ilyen nagy szívvel szólt volna az óvodásokhoz.