Gyermekorvos - XIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

Bábművészet és a gyermek

BÁBMŰVÉSZET ÉS A GYERMEK PDF FÁJL LETÖLTÉSE

"Én is szeretnék egy bábszínházat!"" - mondja a kis Andrea, Palásthy György: A szeleburdi család című gyermekfilmjében. És apja meg is ígéri, hogy kap igazit, a legdrágábbat, ami csak kapható.

Emlékszünk, milyen átéléssel buzdították a filmbeli gyerekek a szerepelőket, milyen lelkes közönség lettek egy szempillantás alatt. Emlékszünk, milyen élmény volt - gyermekünknek, unokánknak, és mi tagadás, nekünk is - a bábszínház, no meg a bábszínházban gyermekeink kacagása, csodától ragyogó szeme, hangos bekiabálása vagy épp elnémulása. Arra szüleink emlékeznek, hogy már pár hónapos korunkban hogyan figyeltünk, kezüket, vagy a rajta lévő egyszerű ujj- vagy kesztyűbábot, netán igazi bábot, amit mozgattakmegszólaltattak - mindaddig, amíg mi meg nem kaparintottuk, és kitartóan próbálgattuk a velük való játszást.

A bábozás a világ egyik legelterjedtebb és egyben "legdemokratikusabb" műfaja: fiatal és öreg, szegény és gazdag játssza drága vagy filléres eszközzel, vagy a nélkül. "Már a görögök is" átengedték Potheinos "drótrángató bábjátékának Dionüszosz színházát", és mert a közönség jobban élvezte ezeket, mint Euripidész drámáit, meg is sértődtek a drámaírók a "veszedelmes konkurensre".

Egy kis szófejtés: a bab~báb~báboz~baba~bába~( le)babáz~ babrál "elvont közös gyöke, a bab", ami rávilágít kapcsolatukra. S bár van 8 nemzetközi díjat nyert Babfilm c. bábfilmünk is, ez a szójáték csak véletlen lehet. A marionett szó (ami a felülről zsinórral mozgatott bábjáték) viszont nem szójáték: őrzi a Szűz Mária emlékét, akire a betlehemezéssel emlékeznek a kántáló gyerekek, amikor vállukon Betlehem város makettjét viszik.

Míg Európában az első bábokkal előadott operát, a Leandrót Francesco Antonio Pistocchi komponálta 1679-ben, addig Magyarországon az úri bábjátszás a fertődi Esterházy-kastélyban kezdődött, ahol viszont Európa első, kifejezetten marionett báboperák előadására szánt terme épült. Itt mutatták be 1773- ban Haydn első báboperáját, a Philemon és Baucist. A népi, falusi, vásári, később polgári bábjátszás is igen népszerű volt: a tündérek, a királyfik, a királylányok az álmok, Vitéz László és a többi népi hős az igazság birodalmába repítették a nézőket.

Bábművészeinkkel épp oly szerencsénk van, mint más művészeti ágak művészeivel. Ők is azt tartják, hogy "a gyerek a leghálásabb közönség, ugyanakkor a legkritikusabb is, akiket nem szabad átverni". Itt szöveg, díszlet, jelmez, zene, bábszínészek, dramaturg, báboknak kölcsönzött színészi hang egyaránt fontos, mert a bábművészet: összművészet. Bábszínpadra állítanak magyar népmeséket, szépírók (Petőfi, Fazekas Mihály, Madách, Vörösmarty, Tersánszky J. Jenő, Csukás István, Romhányi József, Marék Veronika, Tarbay Ede, Lázár Ervin, Máté Angi, Nyulász Péter) műveit, amelyekhez Bergendy István, Ránky György, a Kaláka Együttes, Szenes Iván, Pethő Zsolt, Deák Tamás, Nyitrai László írt zenét, és kitűnő színészek, Bodrogi Gyula, Márton András, Haumann Péter, Gálvölgyi János, Bánffy György, Simándi József, Kútvölgyi Erzsébet adja hangját és még sokan mások. Főleg gyermekeknek készülnek a bábszínházi előadások, de felnőttekhez is szólnak, pl. Mozart Varázsfuvolájával.

Sorolni sem lehet a tévé sokáig egyetlen csatornájáról és a színházból ismert kedvenceket. Süsü, a sárkány; a Királyfi; a legkisebb Ugrifüles; Mazsola, Manócska, Tádé; Böbe baba; Cicamica, Fülöp ke, Varjú bácsi, a Tévé Maci, Frakk, Kippkopp, Lúdas Matyi, a Világszép Nádszálkisasszony… ki ne szerette volna őket? Dörmögő ék kalandjai, Futrinka utca, A legkisebb Ugrifüles, Mazsola és Tádé, Mekk Elek, az ezermester; Mirr-Murr, a kandúr; Misi Mókus kalandjai, A nagyeszű sündisznócska, Rémusz bácsi meséi, Varjúdombi mesék… ki ne ült volna hétről hétre a tévé elé ezekért a magyar bábfilm-sorozatokért?

Esti mesére a Tévé Maci hívta, persze alapos fogmosás után a gyerekeket, egyenest a Cicavízióba, amelynek természetesen saját monoszkópja volt, Futrinka utca felirattal.

Számos bábszínházunk, újabban vízi bábszínházunk mellett miénk Közép-Európa egyik legnagyobb bábszínháza, az Állami Bábszínház, amellyel 1949- ben intézményesült a hazai bábjátszás. És volt az 50-es évek végén induló magyar televízióban egy alkotó csapat, akiknek bábjai, filmjei generációk közös élménye lett. Mivel a bábművészek kevésbé ismertek, ezt pótoljuk néhányuk nevével (Lévai Sándor, Román Kati, Szilágyi Dezső, Foky Ottó, Havas Gertrúd, B. Kiss István, Marék Veronika) és néhányuk arcával: Kemény Henriket, Szöllősy Irént, Bálint Ágnest és "gyermekeiket".

A bábszínház kitűnő szolgálatot tesz a nevelésben, sőt a gyógyításban is. Létezik bábművészeti és bábterápiás program "A léleksimogató báb" címmel; konferenciák témája a gyermekek művészeti nevelésében szerepe. A bábjátszást tanulni is lehet már a 60/70-es évektől több oktatási szinten, sőt ma akár doktorálni is lehet bábművészetből. A bábszínészeknek van nemzetközi szervezete, országos találkozója, ahol kritikusok, esztéták, külföldi szakemberek is jelen vannak; van szövetségük és díjuk, amelyet 2013-ban a szombathelyi Mesebolt Bábszínház nyert el. A bábszínházak jól szerepelnek színházi megmérettetéseken: az Országos Gyerekszínházi Szem lén az Üveghegy díjat a Ciróka Bábszínház kapta A Csomótündér c. előadásáért; a Színházi Kritikusok Céhe 2012/13- as díját a Budapesti Bábszínház Semmi c. előadása nyerte el; a Stúdió K Diótörő Ferenc és a nagy szalonnaháború c. bábjátéka több díjat is "bezsebelt".

A bábok szerepet kapnak a "komoly" művészetben is: (magyar) operákban (Bartók: A fából faragott királyfi), festményeken (Györkös Mányi Albert), versekben (Jánosházy György), pos tabélyegeken, filmekben (pl. Máriássy Félix: Csempészek), sőt Körösfői-Kriesch Aladár szecessziós szőnyegén is.

Vannak bábkiállítások, sőt állandó bábgyűjtemény is van az Országos Színháztörténeti Múzeumban, amelyet Belitska-Scholtz Hedvig hozott létre 1970-ben, hogy "megóvja a magyar bábművészet emlékeit a pusztulástól".

ki szeretne saját bábszínházat, mint Andrea és Picur a Szeleburdi családban, megteheti. A játékboltban paravánt, bábokat vásárolhat -, de teljes a gyerekek illúziója, ha két szék közé kikötnek egy terítőt, és mögé rejtőzve, akár egy bekötött fejű fakanállal "bábvarázsolnak". Bábkészítésben a Hasznos ötletek, vagy a Színes ötletek füzetek, vagy Bartos Erika Bogyó és Babóca - Mese az elveszett nyusziról c. bábkönyve segít, akinek országos körútra induló bábjait a család együtt nézheti meg.

Marék Veronika írja: "Gyerekkorom egyetlen hosszú játék volt, és abban reménykedtem, hogy sose lesz vége." Nos, aki hasonlóan érez, menjen el gyermekével-unokájával bábszínházba, mondjuk a Gyermek- és ifjúsági Színházi Világnapon (március 20.), amikor felolvassák majd egy "felnőtt" író gyermekekhez szóló világnapi üzenetét. Szeretjük a bábszínházat, ami nem mindig divatos, amihez gyakran hűtlenek vagyunk, de amihez mindig visszatérünk - gyermeknek, elvarázsolódni.

Viant Katalin