Mazsola rajzverseny 2013

Nemrég azt a megtisztelő felkérést kaptam a Budapesti Puskin mozitól, hogy a Mazsola gyerekrajz-pályázat díjait átadjam. Örömmel vállaltam, mert a zöld malacka figuráját gyerekként is szívből szerettem, és szülőként is szívesen veszem elő újra és újra. A bölcs, szeretetteljes történeteket Bálint Ágnesnek köszönhetjük, Mazsola figuráját azonban Bródy Vera Művésznőnek. Ő ma már Párizsban él, idén ünnepli 90-dik születésnapját, de olyan fiatalos, friss és jókedvű, hogy mindig élmény leveleit olvasnom. Kedves levelezésben állok Vele, így hírt adtam Neki a Mazsola rajzpályázatról, és arra kértem, küldjön pár sort azoknak a gyerekeknek, akik beküldték rajzukat. Szeretetteljes és bölcs sorait itt tolmácsolom:

Kedves gyerekek!

Az elmúlt napokban egy nagyon kedves  meglepetésben volt részem; Megérkeztek hozzám, Párizs városába, a számítógépemen keresztül a MAZSOLA rajzpályázat minden résztvevőjének rajzai. Nagyon megörültem a váratlan ajándéknak és azonnal elkezdtem nézegetni őket, de azóta is újból és újból, ha egy kis időm van, minden mást abbahagyva végignézem őket, mint ahogy egy kiállítás képeit szemlélgeti az ember, mert minden alkalommal találok valami újat, vagy mulatságosat, szívet-lelket melegítőt. Ezt az örömet köszönöm mindnyájatoknak.

Megtudtam, hogy díjkiosztás is lesz azoknak, akik erre a legérdemesebbek!! No én megmondom nektek, hogy nem szerettem volna ennek a zsűrinek tagja lenni, mégpedig azért nem, mert képtelen lettem volna választani közülük. Szerintem mind megérdemelné a gratulációt és az elismerést. Az enyémet biztosan. Legszívesebben mindannyiatoknak külön külön szeretnék gratulálni és elmondani miért szeretem az egyiket és miért a másikat. Amikor nézegetem a szebbnél szebb rajzokat úgy érzem hogy nagy szeretettel készítettétek őket valamint nem utolsó sorban azt hogy Mazsolát igazán szeretitek öt és az övéit, valamint az öt körülölelő világot, mert tudjátok, enélkül a szeretet nélkül nem születhettek volna meg ezek a művek.

Hogy megértsétek gyerekek, hogy miért olyan fontos mindez nekem egy rövid történetet mesélek Nektek.

Kisgyerekkoromban (az nagyon régen volt) némely felnőtt szeretett volna vicces lenni és ezért azt a játékot találták ki, hogy feltették a kérdést nekem: "MESÉLJEK NEKED A ZÖLD DISZNÓRÓL", én, aki imádtam mesét hallgatni, természetesen szerettem volna ismerni a malac történetét. Azonban a felnőttek vicce abban állt, hogy csak a kérdés létezett, amit vég nélkül ismételtek, de történet nem létezett. Lehet, hogy  a felnőttek jól mulattak, de én egyre szomorúbb lettem és a végén nem is válaszoltam többé.

Telt múlt az idő, már én is felnőtt lettem, nem igen gondoltam a zöld disznóra. Egyszer azután irkafirkálás közben egy malac jelent meg a fehér papíron a ceruzám nyomán,   természetesen eszembe jutott a zölddisznó és azon nyomban zöldre festettem. És akkor csoda történt (én ugyanis hiszek a csodákban) a malacka lelépett a papírról, teste lett, sőt hangja is, elkezdett mozogni, és belekezdett a történetébe? Mondta, mondta, egymás után a történeteket....... no de nem folytatom tovább, mert hiszen ezeket a történeteket ti is ismeritek, sőt szüleitek és talán nagyszüleitek is.

Azt remélem, hogy ti is fogjátok mesélni még gyerekeiteknek, unokáitoknak.

Kezd a dolog hosszúra nyúlni és tudom, hogy senki nem szereti a hosszú felolvasásokat, így tehát  búcsúzom tőletek nem véglegesen, mert rajzaitokat megőrzöm, és még nagyon sokszor fogom őket nézegetni és a rajzokon keresztül látni vélek mindegyikőtöket.

Fogadjátok tehát szívből jövő gratulációmat, de nem csak ti, hanem a tanítók, tanító nénik  is akiknek odaadó munkája nem kis része volt a kitűnő eredménynek.

Szeretetteljes üdvözlettel Bródy Vera 

Külön köszönöm Bródy Vera művésznőnek azokat a kedves sorokat, amiket meséimről írt, mélyen megtisztelő számomra.

https://www.facebook.com/PuskinKucko/posts/1100082880049397?locale=hu_HU
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.544286865629004.1073741838.446264418764583&type=1¬if_t=like