Katicalány és csigafiú

Köszönöm Varga Attilának a SZABADFÖLD 2021 ünnepi, március 15-i számában megjelent írást.

Katicalány és csigafiú

Úgy tűnt, a legjobb építészek egyike lesz, hiszen egyetemi diplomáját a Magyar Építész Kamara különdíjával szerezte. Mégis máshogy alakult. Bartos Erika háromgyermekes édesanyaként ismeretlenül lépett be a gyermekkönyvkiadás világába, és a segítőkészségről, önzetlenségről szóló Bogyó és Babóca című mesesorozata a hazai sikereket követően már megjelent Csehországban, Romániában, Szlovákiában, Törökországban és Kínában is. Húsz éve írja varázslatos világú mesekönyveit, s pár éve megrajzolta Budapest gyönyörű épületeit is. Ma már az értékteremtést mesterfokon űzve ügyesen kitalált útravalót ír a főváros környékén élő kisgyermekes szülőknek is. E lelki útravalóként szolgáló Brúnó Budapesten sorozat hatodik kötetének a megjelenése a napokban várható.

Varga Attila

Anna, Peti, Gergő - hű de ismerős ez a névsor valahonnan - édesanyjaként amikor esetleg nem kell csinálnia semmit, akkor örömmel varrogat. Nem szabványméret, nehezen kap magára illő ruhát, és szeret is kitalálni egyedi, kreatív darabokat. Van egy varrósarka a Budapest belvárosában, a hetedik és nyolcadik kerület mezsgyéjén található lakásban, a pár négyzetméternyi lakásrész olykor úszik a sokféle maradék anyagtól.

Lehetne ez szebb? Nos igen. A lakás más-más részeiben Bartos Erika az önzetlenségről, segítőkészségről, barátságról szóló meséit írja, a tervezőasztalnál pedig gyönyörűen megmunkált rajzokon ábrázolja a főváros palotáit.

A szakmai elismerések korán kezdődtek, melyek alapján a legjobb gyakorló építészek egyike lehetne. A kiemelkedő tanulmányi eredményéért egyetemistaként megkapta a BME Építészmérnöki kar Dékáni Hivatalának elismerését, majd az ÉVOSZ hallgatói díját is. A Középületépítő Rt. különdíja mellett, egy templomrekonstrukciós tervéért az Építészettörténeti és Elméleti Intézet díját kapta, és neki adományozták a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék oklevelét is a kiemelkedő teljesítményért. Ezt követte 1997-ben Magyar Építész Kamara díja, majd 1998-ban az úgynevezett diplomadíj Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalától – ezek után fényes építészeti jövőt nem elképzelni lehetetlenség lenne. Mégis egészen máshogy alakult minden. Akinek az elmúlt tíz-tizenöt évben cseperedett fel kisgyermeke, kicsi az esély rá, hogy nem találkozott Bogyó és Babóca bájos történeteivel. A könyvsorozat sikere szinte egyedülálló a magyar gyerekkönyvpiacon.

- Kitűnő állásom volt egy tervezőirodában, amikor saját gyermekeim örömére megírtam az első mesém. És egyre többet. Majd a kitalált karaktereimhez rajzok születtek, s általuk formálódott még tovább a történet. És annyira megtetszettek sokaknak ezek a mesék, hogy az ismerőseimnek, rokonaimnak is le kellett a rajzokat másolnom, és a szöveget leírnom. Valójában ebből született az első meséskönyv, azt vittem először a kiadóhoz.

Előképzettségek nélkül indult el a meseírói úton 2001 körül, egy olyan időszakban, amikor a magyar gyermekirodalom finoman szólva is a téli álmát aludta. Bartos Erika szerint a Bogyó és Babóca első két része szinte észrevétlen maradt. A harmadik után mondta a kiadó, hogy márpedig nem adjuk fel, lesz még folytatás. A könyvek népszerűsítésére azonban nincs keret. Ő utazik mindenhová, hogy találkozzon a gyerekekkel, hogy megismerjék a könyveket. Ezt egyébként nagy örömmel tette, mert mindig is arra vágyott, hogy gyerekeknek rajzolhasson és mesélhessen. A Bogyó és Babóca történeteket olykor el is bábozta a kicsiknek, ennek később lett haszna...

Bartos Erika történeteiből végül egy rajzfilmsorozat is készült, amely a mesecsatornákon is látható. Húsz év elteltével az volt  az első magyar mese, amiből rajzfilm is készült. Kínában például díjat nyertek vele egy filmfesztiválon, de Japánban is bemutatták. A filmes munka jó hatással volt a sorozatra, még tovább forrtak a figurák jellemei. Bartos Erika egyébként a rajzfilm első lépéseként karakterkönyvben dolgozta fel a figurákat, minden szereplőről útmutató készült. Ez jó alapot adott a később elkészített bábkönyvhöz. A bábkönyv, amelyben Babóca elveszti a lila nyusziját, és számos nehézség árán találja csak meg. Bartos Erika egyedül varrta meg az összes szereplőt, kelléket, a fákat, a házakat. A jelenetekről fotók készülnek, ezekből áll össze a könyv illusztrációja. Ez a kötet is megőrzi a sorozat legfontosabb üzenetét: a szeretet, a segítségnyújtás, az együttérzés és a barátság fontosságát.

Bartos Erika az elmúlt húsz évben számos könyvvel jelentkezett: az Anna, Peti és Gergő sorozat kötetei, a Hoppla meséi, a Balaton gyurmakönyv szinte minden kisgyermekes család polcán megtalálható. A Bogyó és Babóca könyvekből, amelyek Bogyó, a csigafiú, Babóca, a katicalány, és barátaik: a méhecske, a szarvasbogár, a lepkelány kalandjairól szólnak a szerző saját illusztrációival, napjainkig 46 kötet jelent meg. Az Anna, Peti és Gergő sorozatban 2006-2009 között 11 kötetben 170 mese jelent meg, a Brúnó Budapesten, a fővárost gyerekszemmel bemutató mesekönyv-sorozatnak pedig 2016 és 2020 között öt kötete jelent meg.

Fontosak Bartos Erika segítő könyvei is, az Örök ölelés – mesekönyv az örökbefogadásról, Új élet, új mosoly – mesekönyv a szervátültetésről, Csillagbusz – mesekönyv az autizmusról, az Őrangyal – mesekönyv a fogyatékkal élő kisgyerekek mindennapjairól, az elfogadásról, egymás szeretetteljes segítéséről, a Meggyógyult a szívem! - füzet a szívbeteg kisgyerekekhez szól, és a Bátorságpróba - a daganatos és leukémiás gyermekeknek segítésére hivatott.

Az írónőt könyveit néhány európai ország mellett kiadták már Törökországban és Kínában is. Itt-ott ugyan meg kell változtatni a könyvet a kulturális, könyves hagyományok különbözősége miatt, de ezt a szerző izgalmas kihívásként élte meg.

És mi maradt az építészetből? Bartos Erika a gyerekirodalom mellett az építészethez sem lett hűtlen, öt évvel ezelőtt egy Budapestről szóló könyve jelent meg. A főváros 28 kiválasztott épületét két kötetben - számos archív felvétellel, friss fotókkal, rajzokkal, leírásokkal, izgalmas történetekkel, részletekkel – mutatta be.

Budapest hetedik és nyolcadik kerületében telnek a mindennapjai, így a kedvenc helye is itt van: a Fűvészkert. Szereti még az Astorián az Unger-házat, a Várkert Bazárt, az Iparművészeti Múzeumot, az Erzsébet-kilátót, a Gellért-szobrot, a Gyerekvasutat. De az épületeknél is jobban szereti a Dunát, és a felette átívelő sok gyönyörű hidat.

Megkérdezték egyszer a sikerről, ma is ugyanúgy tartja, ugyanazt mondja.

- Sosem szenteltem túl nagy jelentőséget a sikernek, nem hajszolom a népszerűséget. Nem foglalkoztatnak a ismertséget növelő meghívások, ezernyi felkérést utasítottam vissza, melyek nagynézettségű műsorokba invitáltak. A mindennapjaim szinte ugyanúgy és ugyanott telnek, mint 15-20 évvel ezelőtt, a főváros hetedik és nyolcadik kerületében. Ma is BKV-n utazom, legtöbbször a 7-es buszon. Magam takarítom a lakást, a sarki kisboltban vásárolok, hétvégenként főzök, hétköznap szaladok a teendőim után. Nincs beosztottam vagy menedzserem. Néhány dolog idővel felértékelődött, ilyenek a régi barátságok. Sokat jelentenek számomra, felüdülés a gyerekkori barátnőimmel – a mai fizikai távolságtartással - kávézni, és olyan dolgokról beszélgetni, amit csak mi értünk.

Szereti az állatokat, különösen a bárányokat, a pulikutyát és a madarakat. Sokat olvas, és szívesen hallgat klasszikus zenét. Néptáncol, biciklizik. Szereti a kávét, rengeteg kávét iszik. Kotyogósat, tisztán, feketén. Rajzol, különösen éjjel, mikor az éjszaka lehunyta szemét, csendben, egyedül.

Az íróasztaláén borítótervek. Készül a Brúnó Budapesten sorozat legújabb kötete. Lassan a nyomdagépből kikerülnek a finom illatú ívek. A hatodik Brúnó-könyv a főváros környékének érdekességeit, látnivalóit, kirándulóhelyszíneit mutatja be, hosszabb-rövidebb gyalogos és biciklis túrákat javasolva Budapest közelében. A mese szereplői ellátogatnak Szentendrére, a Vácrátóti Arborétumba, a veresegyházi Medveotthonba, az alsógödi Duna-partra, a Gödöllői Királyi Kastélyba, az ócsai láperdőbe, a zsámbéki templomromhoz, az érdi minarethez, a biatorbágyi vasúti hídhoz, a Martonvásári Kastélyparkba, Dobogókőre, Pomázra, a Budakeszi Vadasparkba, Solymárra, Budaörsre és a Pilis néhány szép pontjára. Jön a tavasz, talán a Covid fenyegetése is enyhül majd. A  kisgyermekes családok segítésére felolvasta néhány meséjét, hogy ingyen és reklámmentesen láthassák azt szülők és gyermekek a YouTube csatornán.

Ott áll a lakásban a varrógép, a íróasztal, és a tervezéshez szolgáló asztala is. Rajtuk minden alkotói rendben. Mert elképzelések, tervek vannak. De csak kis lépésekben. Idézi Michael Ende Momo című végtelenül bölcs könyvéből Utcaseprő Beppo szavait: „Sose szabad egyszerre az egész utcára gondolni, érted? Csak a következő lépésre, a következő lélegzetvételre, a következő söprűvonásra. Aztán megint mindig csak a következőre... Akkor örömet okoz.”